Vitába keveredtek az adótanácsadók és a kormányzat: előbbiek azt nehezményezték, hogy a kormány azt állította, 2021-től egyszerűsödik az áfabevallás, annak alapját ugyanis az adóhatóság elkészíti az adózó vállalkozások számára. Míg a tanácsadók szerint ez semmivel sem ró kisebb feladatot a könyvelőkre, adószakértőkre, a kormányzat szerint abból ered az egyszerűsödés, hogy legalább a kirótt forgalmi adó összesítésével nem kell bíbelődni a bevallásban.
De hogyan is fog működni a rendszer?
A legfontosabb eleme természetesen az, hogy – hasonlóan az egyéni vállalkozások eSzja-bevallásához – minden esetben az adózó közreműködését teszi szükségessé ahhoz, hogy a tervezetből bevallássá váljon.
Az eÁfa kialakítását alapvetően az tette lehetővé, hogy az elmúlt időszak módosításai nyomán a NAV elvben rálát minden számlára, amelyet az adózó állít ki. 2020. július 1-jétől az áfatartamtól függetlenül (tehát az alanyi adómentes adózók esetében is) minden vállalkozás számára kiállított számlát kell regisztrálni az adóhatóság rendszerében, 2021. január 4-től ez a kötelezettség minden „eltérő személy részére történő” termékértékesítés és szolgáltatásnyújtást érint azzal, hogy azt is jelenteni kell, a vevő megtéríti-e az adót. Ugyanakkor arról is adatot kell szolgáltatnia az adózóknak, ha az ügylet nem tartozik az áfatörvény hatálya alá – például külföldön értékesítik, ott fizetik utána meg az adót.
A számlaadat-szolgáltatásból érkező adatokhoz adódnak még az online pénztárgépekből, illetve a NAV-hoz szintén bekötött automatákból érkező információk is. Ezek összesítésével tudja megállapítani tehát a hatóság az adott adóévben kirótt forgalmi adót – ez az eÁfa-bevallástervezet alapja, amelyet a NAV először a 2021. július 1-jétől induló időszakra készíti el.
Az automatizmus hiánya azonban nem csak abból ered, hogy az adóhatóság nem tudhatja, mennyi adót kíván levonni az adózó költségei után.
A bevallás helyessége továbbra is az adózó felelőssége marad, így – erre hívták fel a figyelmet az adótanácsadók is – az adózó és az adóhatóság által összeállított adatsort minden esetben ellenőrizni kell, vagyis a könyvelést tételesen kell összevetni a NAV adatbázisával. Ez annál is inkább fontos, mivel a több forrásból (regisztrált számla, online pénztárgép) érkező adatok összefuttatása nem feltétlenül tökéletes.
Más változást is figyelembe kell azonban venni az adózóknak az áfabevallás véglegesítésekor, amely ráadásul szintén növeli az adminisztrációt. Amíg korábban a belföldi termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek után az adólevonáshoz szükséges adatszolgáltatásnál alkalmazott összesítő jelentés (M-lapok) kitöltésekor csak azokat a számlákat kellett feltüntetni, amelyeknek az áfatartalma meghaladta a százezer forintot, 2020. július elsejétől minden egyes számlának szerepelnie kell, amelyhez kapcsolódóan érvényesíteni kívánja az adózó az adólevonási jogot. Sőt minden egyéb, számlável egy tekintet alá eső okiratot is, amelyet figyelembe vesz. Ez alól kivétel a fordított áfás számla, illetve – eltérően a számlaregisztráció új gyakorlatától – azokat a számlákat sem kell feltüntetni az összesítőben, amelyek nem tartalmaznak áfát, hiszen ez után értelemszerűen nem is lehet kérni adólevonást. Ugyanígy az úgynevezett le nem vonható áfa esetében sem szükséges a feltüntetés. Azonban itt kell jelezni azt is, ha az áfát csak részben lehet levonni.
