2020 csak a főpróba volt: 2021. január 1-jétől élesben is megtapasztalhatjuk, hogyan is fest a valóságban a Brexit.
Az adózók – és a magánemberek – helyzetét nehezíti, hogy az Európai Unióból távozó Egyesült Királyság és a közösség jövőbeli viszonyát rendező megállapodást szinte szó szerint az utolsó pillanatban, szenteste előtt néhány órával fogadták el a felek, így nem csak az okozhatott nehézséget, hogy új szabályokat kell tanulni, de az is, hogy erre már csak élesben van mód.
A legfontosabb változás természetesen az, hogy Nagy-Britannia megszűnt az egységes uniós belső piac része lenni, Észak-Írország pedig (legalább négy évre) speciális státuszú országrésszé vált annak érdekében, hogy ne kelljen fizikai határzárat kialakítani az ír sziget két része közé. Ennek a speciális státusznak azonban csak a termékkereskedelem esetében van jelentősége, a szolgáltatásoknál az Egyesült Királyság minden részére ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A termékkereskedelem esetében Észak-Írországban továbbra is az uniós vám-, áfa-, statisztikai és jövedéki szabályokat alkalmazzák, azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ezzel az országrésszel folytatnak termékkereskedelmet, arra kell ügyelniük, hogy ezentúl az XI országkódot kell, hogy alkalmazzák. (Csak hogy bonyolódjon a helyzet, a származási ország kódjaként továbbra is a GB-t kell feltüntetni.)
A szigetországgal folytatott kereskedelem alapvetően vám- és kvótamentes
Viszont ez csak bizonyos feltételek teljesülése esetén igaz, és abban az esetben is a korábbi (nulla) ügyintézéshez képest bonyolultabb eljárásra kell számítania annak, aki a britekkel üzletel. Mivel a jövőben belépéskor a magánszemélyek mellett a kereskedelmi áruforgalmat is ellenőrzik a határon, szükséges tehát egy vámeljárás, ehhez egy vámáru-nyilatkozat – ennek hiányában a bejövő áruk esetében három évig kérhető utólag visszatérítés, ám addig is vámot kell fizetni. Ez magyarázza azt is, hogy a magánszemélyek online vásárlásait utólag áfa- és vámtétellel sújthatja a hatóság, illetve a személyforgalomban náluk levő, az értékhatárt meghaladó áruk esetében is bejelentési kötelezettség, sőt, bizonyos esetekben a vám megfizetése is terheli őket. (Erre csomagküldésnél, de magánszemélyek költözésénél sem árt odafigyelni.)
A kereskedők esetében is vannak azonban korlátozások
A vámmentesség feltétele a preferenciális származás, vagyis azt kell természetesen dokumentummal igazolni, hogy az adott termék innen (az Európai Unióból) származik, magyarul itt termelték, itt állították össze. Ebben a rendszerben magyarnak tekinthető például egy itt összeszerelt berendezés, még akkor is, ha annak alkatrészei Kínából származnak, nem tartozik ezzel szemben ebbe a kategóriába az, ha a Kínából beszerzett alkatrészeket egyszerűen továbbértékesíti valaki Nagy-Britannia felé.
6000 eurós érték felett úgynevezett regisztrált exportőrként lehet árut szállítani, ennek az uniós rendszerében (REX-rendszer) való részvételhez a tagállami vámhatóságnál, Magyarországon bejegyzett cégek esetében a NAV-nál kell regisztrálni. A vámeljárásokat csak elektronikus módon lehet intézni, ami könnyebbséget jelenthet a határforgalomban, az érintett cégek adminisztrációját viszont bonyolultabbá teszi.
A Brexit utáni első napok azonban olyan korlátozásokat is a felszínre hoztak, amelyek néha az abszurditás határát súrolják, ám mindenképpen érdemes rájuk odafigyelni. Például mivel az élelmiszerek csak megfelelő származási igazolással hozhatók be és vihetők ki, ennek hiányában előfordult, hogy a holland hatóságok lefoglalták egy brit kamionsofőr húsos szendvicsét. Áruszállításkor azonban arra mindenképpen ügyelni kell, hogy novembertől csak érvényes útlevéllel lehet belépni az Egyesült Királyság területére.
Természetesen fontos megkülönböztetni a Brexit előtti és utáni ügyleteket. Ha a terméket 2021. január elseje előtt betárolta az itteni vevő a készletébe, akkor az még közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, ez alapján kell megfizetni utána az adót is. Ugyanez igaz a 2021 előtt végzett szolgáltatásokra is. Érdemes odafigyelni a megmaradt áfavisszatérítési kérelmekre: amíg általános szabály szerint az ilyen kérelmeket a következő év szeptember 30-ig lehet benyújtani, Nagy-Britannia esetében ez a határidő március 31. Későbbi ügyleteknél csak az észak-írországi termékbeszerzéseknél van mód a visszatérítésre.