A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az előző évekhez hasonlóan, most is közzétette azt, az ellenőrzéseknél idén mely körökre ügyel jobban, ahogy azt is tudni lehet, egy esetleges ellenőrzést megelőző kockázatelemzésnél mire ügyel és milyen módszereket alkalmaz.
A NAV négy fő területre koncentrál: ezek a jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységeknél, az elemzés alapján kockázatosnak tartott adózóknál, a kiemelt adózóknál lehet számítani a revizorokra, de idén is fontos szerepet kap, elsősorban a kisvállalkozásoknál a támogató eljárások lefolytatása.
Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a hatóság deklaráltan honorálja a jogkövető magatartást és az együttműködést, ez a gyakorlatban elsősorban azt jelenti, hogy az első alkalommal még nem büntet, inkább igyekszik támogatást nyújtani a hibák, hiányosságok kijavítása érdekében. Szigorú szankciókkal már azoknak kell számolniuk, akiknél nem tapasztalják az együttműködést, sőt, szándékos adóelkerülést vélelmeznek a feltárt adatok vagy kockázatelemzések alapján. Velük szemben – fogalmaz az adóhatóság ismertetője – „a jogszabályok által biztosított teljes eszköztárral” lépnek fel.
„Jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek”
Nézzük először, melyek azok a „jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek”, amelyeknél nagyobb valószínűséggel lehet számítani arra, hogy valamilyen módon ellenőrizni fogja 2022-ben az adóhatóság. Ezek egy része az elmúlt időszakban vált a korábbinál fontosabbá: ilyenek a futár szolgáltatást biztosítók (ideérte az ételszállítók), de ide tartoznak az építőipari, vagy építőanyag-kereskedelmi vállalkozások. Adózási szempontból ugyanakkor a kiemelt kockázatos kategóriába tartozik még az internetes értékesítés, az élelmiszeripari, mezőgazdasági áruk, termények forgalmazása és beszerzése, illetve az élelmiszeripari termékek előállítása, valamint a zöldség-gyümölcs nagykereskedelem. A hatóság bizonyos termékeket nevesít is, vannak közte természetesen olyanok is, amelyek az elmúlt években az áfacsalások kapcsán kerültek elő: cukor, étolaj, sajt, kávé, csokoládé, liszt, ásványvíz, üdítőital, mák, dióbél, rizs, szója, műtrágya. Számíthatnak ugyanakkor ellenőrzésre az ingatlanközvetítői tevékenységet végzők, a számítástechnikai termékek kereskedelmével foglalkozók, a turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatók, a személyszállító vállalkozók, a szezonális termékeket ideiglenes árusítóhelyeken értékesítők, valamint a távol-keleti termékeket árusító, textil (kis)kereskedelmi tevékenységet folytatók.
Láthatjuk, hogy a kereskedelmi ágazat több szereplője is megjelenik a listában, ezeknél az adózóknál ráadásul komoly ellenőrzési fegyver van az adóhatóság kezében, amellyel a kockázatelemzéseknél él is. Ha a második ellenőrzési kategóriát nézzük, láthatjuk, hogy a kockázatos adózókat, számlázási láncokat, az áfafizetés kikerülését az online adatszolgáltatási kötelezettség által – részben az online pénztárgépeken, de most már az online számlaregisztrációval – beérkező adatok elemzésével tudják feltárni. Az e-kereskedelem terjedése azonban ennél többet kíván meg: miután a NAV tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt ezen a téren az alulértékesítés és az áfakikerülés, kiemelt figyelmet szentelnek azokra az ügyletekre, ahol az árut Magyarországon vámkezelik uniós forgalmazásra – az ellenőrzés már a vámkezelés során megtörténhet. Az ellenőrzés alá így nem csak a forgalmazó importőr, de indokolt esetben az ügyletben eljáró vámjogi képviselő is bevonható.
A nemzetköziség nem csak a kereskedelemben jelenik meg az eljárásoknál
A kockázatelemzésnél kiemelt feladatnak tartják a nemzetközi információcsere keretében érkező adatok hasznosítását is, de ugyanúgy ügyelnek azokra, akik kapcsolatban állnak és nyereséget szereznek „az adózási szempontból nem együttműködő országokkal”, vagyis az adóparadicsomokkal. Abban pedig nincs újdonság, hogy nem csak kiemelt feladatnak tekinti a NAV, de igen gyorsan megoldandónak is az alkalmazással kapcsolatos visszaélések feltárását. A kiemelt területnek itt a nagy élőmunkaerő-igényű foglalkoztatás számít, különösen a vagyonvédelmi tevékenységet folytató cégeknél, a munkaerő-kölcsönzőknél és a takarító vállalkozásoknál.
A harmadik ellenőrzési kategóriánál, a kiemelt adózók esetében szintén nagyobb hangsúlyt kap a határon átnyúló ügyletek kontrollja.
Ami pedig az önkéntes jogkövetést illeti
A NAV monitorozza az úgynevezett „alapvető devianciákat”, vagyis azokat hibahelyzeteket, amelyeket tudatosan vagy sem követnek el az adózók. Feladatnak tekintik például az új és az „alvó státuszból feléledő” vállalkozások kockázatelemzését és ellenőrzését, az online számlával és az online pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzését, a bevallásukat elmulasztó vállalkozásokat, de kiutalás előtt ellenőrzik az szja-visszaigénylést, visszatérítést tartalmazó bevallásokat is.
