2021-től átalakul a személyi jövedelemadó egyik rengeteg embert érintő kedvezményének, a súlyos fogyatékosságok, betegségek után járó, úgynevezett személyi kedvezmény rendszere.
A kedvezmény nem új, 2020 végéig az az összevont adóalap adója volt csökkenthető abban az esetben, ha az adózó igazolni tudta betegségét, fogyatékos állapotának a fennállását. A kedvezmény mértéke az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának felelt meg, vagyis például 2020-ban havi 8050, éves szinten pedig 96 600 forint levonható a személyi jövedelemadóból a 2020-ban elért jövedelem után. Ezt a kedvezményt akár havonta (például a munkabér elszámolásakor) is érvényesíteni lehetett, de akár az év végi adóbevallásban is van erre mód – akár az ötéves elévülési időszakon belül visszamenőlegesen is, amennyiben a kedvezménynél figyelembe vehető állapot vagy betegség korábban is fennállt. Ebből a szempontból minden olyan hónapra kérhető a kedvezmény, amikor az igazolás alapján legalább egy napig megvolt az arra jogosító állapot.
2021-től az őszi adócsomag, vagyis a 2020. évi CXVIII. törvény 1.§-a alapján alakul át a személyi kedvezmény rendszere. Ennek értelmében január elsejétől nem az adó, hanem maga az összevont adóalap csökkenthető a kedvezménnyel. A kedvezmény mértéke is változik, ez minden hónapban a minimálbér egyharmada, száz forintra kerekítve. Ha valaki más adóalap-kedvezményre is jogosult, jelentősége van a sorrendiségnek: a személyi kedvezmény megelőzi az első házasok kedvezményét és a családi adókedvezményt is. Így ha például valaki két gyerek mellett igényli ezt a kedvezményt 2021-ben, akkor havi adóalapjából az aktuális minimálbér harmadát + 133 330 forintot vonhat le – ha ennyit nem tesz ki az adóalapja, természetesen jogosult a családi járulékkedvezményre is.
Kedvezményre jogosultak köre
Az nem változott a korábbi rendszerhez képest, hogy ki veheti igénybe a személyi kedvezményt. Alapvetően ebbe a körbe tartoznak azok, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek. Előbbi alapvetően azoknak nyújt segítséget, akiknek veleszületett vagy nagyon fiatalon szerzett betegségük, állapotuk legalább 70 százalékos egészségkárosodást okoz, emiatt nehezen vagy egyáltalán nem tudnak keresőtevékenységet folytatni, és nem jogosultak emiatt nyugellátásra sem. A fogyatékossági támogatásra jogosultak 18. évüket betöltő fogyatékkal élő, mások segítségére szoruló személyek, ők a támogatás mellett korlátozás nélkül végezhetnek keresőtevékenységet. Mindez azért fontos, mivel a kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózónak legyen jövedelme, ami után érvényesíteni tudja – ennek azonban nem kell rendszeresnek lennie, azért is van lehetőség arra, hogy a kedvezményt az év végi adóbevallásnál érvényesítse az adózó.
Kedvezményre jogosító állapotok
Az említett támogatotti körön kívül azonban széles körben vehető igénybe a kedvezmény, az erre jogosító súlyos fogyatékosságok listáját a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet sorolja fel. Ebben szerepel többféle allergia, immunbetegség, érbetegség, anyagcsere-betegség is a mozgásszervi, hallásszervi vagy látási fogyatékosságok mellett. A jogszabály ugyanakkor nem csak betegségeket vagy állapotokat sorol fel, de bizonyos esetekben azt is meghatározza, milyen súlyosságú fogyatékosság vagy elváltozás jogosít fel a kedvezményre. Például hallássérülteknél 60 db-es hallásküszöbértéket, míg a végtagok deformitásánál legalább 50 százalékos korlátozottságot ír elő. A rendeletben meghatározott, kedvezményre jogosító állapotok köre időről időre bővül, 2019-től több női betegség (például endometriózis, méhnyakrák), illetve férfiakra jellemző problémák (például prosztata megbetegedés) is felkerült a listára.
A fogyatékosság minősítését háziorvosnál vagy szakorvosnál (ambulancia vagy kórház) lehet kérni, az igazolást a dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki, majd a kormányhivatalhoz kell benyújtani. Az igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de meg kell őrizni egy esetleges ellenőrzés miatt.
Nyitókép: Magdalena Smolnicka / Unsplash
