Quick fixes, vagyis magyarul gyorsintézkedések nevet viseli az a jogszabálycsomag, amely január elsejétől a magyar adórendszerbe is bekerült. Ez valójában az uniós áfareform egyik első lépése, amelynek lényege, hogy egyszerűsíti a tagországok közötti kereskedés rendszerét, leginkább úgy, hogy az adminisztráció csökken, ám – legalábbis a törvényalkotók reményei szerint – a nyilvántartás nem ad teret csalásokra.
Alapvetően négy intézkedésről van szó: a láncértékesítés, az árufuvarozás, illetve a másik tagállamban lévő vevői készlet szabályainak egyszerűsítéséről, ezen túl pedig az adómentesség szabályainak az egységesítéséről. Nézzük, pontosan mi is változik.
Láncértékesítés
A láncértékesítésről akkor van szó, ha a termékek esetében csak egy árumozgásról beszélhetünk (vagyis a lánc nem szakad meg), ám az ügyletnek több szereplője van, így – legalábbis ami az adminisztrációt illeti – a terméket többször értékesítik. A két végpont az első értékesítő és az utolsó beszerző, a közbenső szereplők pedig egyszerre beszerzők és értékesítők, közösségen belüli ügylet azonban csak az az egy „láncszem”, amelyik a fuvarozást végzi.
A gyorsintézkedés itt az, hogy a 2020. január 1-jétől elindított láncügyleteknél ha egy közbenső szereplő végzi vagy rendeli meg a fuvart, az, hogy adómentes-e az értékesítés, attól függ, hogy a fuvart intéző szereplő milyen tagországtól kapott adószámot alkalmaz az ügyletben. Ha a rendeltetés helye szerinti adószámot használja – és ezt közli is az ügylet másik szereplőjével –, akkor a kimenő értékesítési láncszemet kell adómentesnek tekinteni, ha az indulási országét, akkor a bejövő láncszem válik adómentessé. Nézzünk egy példát: egy magyar cég ausztriai anyavállalatának értékesít egy terméket, majd az továbbértékesíti egy cseh társaságnak, az árut viszont fizikailag Magyarországról szállítják Csehországba. Ha az osztrák cégnek van magyar adószáma, és ezt közli a magyar céggel is, ráadásul a fuvart is ő végzi, akkor ez a magyar adószám miatt a magyar cégnek magyar áfás értékesítésnek számít, míg a cseh cég számára ez közösségen belüli beszerzés. A változás az uniós szintű egységesítésen túl az, hogy eddig nem határozta meg a törvény, milyen módon kell bizonyítania a közbenső szereplőnek, a fuvarozást miért termékértékesítésként regisztrálja.
Adómentesség
A második változás összefügg az előzővel, méghozzá azt szabályozza, milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy értékesítés adómentes lehessen. Az új szabály szerint a közösségen belüli termékértékesítés abban az esetben lehet adómentes, ha az az adóalany, akinek a termékét értékesítik, rendelkezik a közösség más tagállamában adószámmal és ezt közli az értékesítővel. Az is feltétel, hogy az eladó összesítő jelentésében jelezze az ügyletet, és igazolni kell azt, hogy valóban megtörtént a kiszállítás.
Vevői készlet szabályai
A harmadik gyorsintézkedés a vevői készlet szabályait egyszerűsíti. Itt arról a helyzetről van szó, amikor egy terméket egy másik tagországba szállít a feladó, ám azt egy későbbi időpontban – legkésőbb az érkezést követő 12 hónapon belül – értékesíti egy olyan adóalany számára, amely jogosult a termék tulajdonjogát megszerezni. Fontos, hogy a vevőnek rendelkeznie kell az érkezés országában adószámmal, a feladónak pedig gazdasági célú letelepedéssel, és természetesen ezt az ügyletet is rögzíteni kell. Az egyszerűsítés lényege az, hogy ha a feladó és a vevő is hitelesített adóalany (CTP, Certified Taxable Person), akkor az eladónak nem kell regisztrálnia a vevő országában. Ez megint csak egy olyan intézkedés, amely elsősorban amiatt fontos, mivel az Európai Gazdasági Térség egészére kiterjeszti a Magyarországon már ismert rendszert.
Árufuvarozás
A negyedik új intézkedés a közösségen belüli árufuvarozás igazolásának rendszerét egyszerűsíti és egységesíti. Ennek lényege az, hogy a fentebb említett adómentesség – amelynek egyik feltételéül azt szabták, hogy igazolni kell az áru kiszállítását – alátámasztható egy nyilatkozattal és két egymással egybehangzó írásos dokumentummal, amelyek arról szólnak, hogy a termék valóban elhagyta az országot. Egy másik feltétel itt is az, hogy a vevő vagy az eladó hitelesített adóalanyként maga végzi a szállítást.
