A koronavírus-járvánnyal összefüggésben megnőtt az adományozási kedv, mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások részéről. Ezzel párhuzamosan kedvezőbb adózási szabályokat állapítottak meg az ingyenesen nyújtott szolgáltatásokra, illetve a térítésmentesen átadott termékekre.
Az új szabályok alapvetően a Stabilitási törvény egyik pontjának alkalmazásával váltak lehetővé. A törvény 28/A. §-a azt mondja ki, hogy katasztrófahelyzetben vagy veszélyhelyzetben nem keletkezik adófizetési kötelezettség az ellenszolgáltatás nélküli, a helyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenység vagy a veszélyhelyzet által érintettek számára nyújtott szolgáltatás, termékátadás után. Igazolni kell tehát azt, hogy az adomány, segítség köthető a mostani helyzethez – például a vállalkozás védőeszközöket gyárt és ajánl fel, vagy ételt szállít a járványhelyzet elhárításában résztvevők számára. De ilyennek tekinthető az is, ha valaki a digitális oktatáshoz ajánl fel számítógépeket – ebben az esetben a rászoruló diák is közvetlen érintettje a veszélyhelyzetnek.
Fontos, hogy olyan tevékenység végzéséről legyen szó, amelyet a vállalkozás gazdasági tevékenysége körében fejtett ki, vagyis nem magánemberként tett felajánlást. A fizetési könnyítésnek további feltétele az, hogy a vállalkozás a tevékenységvégzés napjától számított hatvan napon belül a kedvezményezett és a szolgáltatás vagy termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével azt bejelenti az adóhatóság felé. (Ha folyamatos adományról van szó, a hatvan napot az utolsó naptól kell számítani.) A hatóság egyénileg bírálja el a kérelmeket – természetesen azt értékelik, hogy a felajánlás valóban közvetlenül köthető-e a veszélyhelyzethez.
Ha az adóhatóság úgy látja, hogy a Stabilitási törvény szerinti feltételek megvannak, akkor a a felajánlás költsége elismert költségként levonható az adóalapból, akár magánszemély, akár szervezet a kedvezményezett. Ha nem állnak fenn a feltételek, és a kedvezményezett a társaság alkalmazottja, akkor a társasági adóról szóló törvény szerint olyan költségről van szó, amely vállalkozási tevékenység körében merül fel, és nem növeli az adóalapot. Ha ilyen esetben a kedvezményezett magánszemély, de nem áll munkaviszonyban és nem is hozzátartozója, akkor az adomány nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek számít. Más a helyzet, ha szervezetnek adományoz a vállalkozás, ebben az esetben – hasonlóan más helyzetben felkínált adományhoz – a Tao. törvény 3. számú melléklete az irányadó – számos esetben levonható a költség.
A személyi jövedelemadó szempontjából azért érdekes az, hogy a felajánlás mennyiben köthető a veszélyhelyzethez, mivel ez határozza meg, hogy a kedvezményezettnek keletkezik-e adóköteles jövedelme az adomány miatt. A NAV értelmezése szerint például az egészségügyi dolgozóknak juttatott taxihasználat, fertőtlenítőszerek, ingyenes étkezés vagy térítésmentes lakhatás beletartozik ebbe a körbe, hiszen ezek a dolgozók közvetlenül érintettek, a felajánlások pedig a járvány elhárításával kapcsolatos munkájukat segítik. Ugyanígy egy diák számára felajánlott laptop is idetartozhat, hiszen enélkül nem tudna részt venni a digitális oktatásban.
Más elbírálás alá esik azonban az, ha a munkáltató saját dolgozóit segíti.
Ha például az irodai munka otthoni kiváltásához ad át a munkáltató eszközt (tehát nem csak a használatát biztosítja), ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy a kedvezményezett közvetlenül veszélyhelyzetben levőnek tekinthető-e, illetve hogy a juttatás közvetlenül segíti-e a helyzet elhárítását. Egy irodai munka otthoni végzéséhez ugyanis a tulajdonba adás nem feltétlenül szükséges. (A laptop munkáltató általi használatba adása az szja-törvény alapján adómentes, függetlenül a mostani helyzettől.) Egészen más azonban az, ha egy üzletben a munkáltató szájmaszkot vagy más védőfelszerelést ad a dolgozóknak – ez nem számít adóköteles jövedelemnek.
Ami az áfát illeti, itt egyfelől azt kell vizsgálni, hogy az adományozó áfaalany-e. Ha igen, megint csak érdemes bejelentést tenni az adóhatóságnál, hiszen ebben az esetben az ingyenesen nyújtott adományhoz fűződő áfafizetési kötelezettségét nem kell teljesítenie. Ez azért is fontos, mivel a stabilitási törvény alapján az ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységek, szolgáltatások vagy termékátadások a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körben kifejtett tevékenységnek kell tekintendők – vagyis igazolás nélkül azokat úgy tekinti a hatóság, mintha ellenszolgáltatás fejében történtek volna.
A bejelentésnek nincsen formanyomtatványa, azt postai úton vagy e-papíron lehet benyújtani, ebben hivatkozni kell a Stabilitási törvényre.
