2020 júliusától jelentősen megváltozik az online számlázás 2018 júliusa óta ismert rendszere.
Az őszi adócsomag részeként elfogadott törvénymódosítás értelmében ettől az időponttól már nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmú számlákról, hanem valamennyi, belföldi adóalanyok között kötött ügyletről adatot kell szolgáltatni a NAV felé – függetlenül attól, a számlán mekkora összegű áfa szerepel. Ez tehát azt is jelenti, hogy azoknak is online kell regisztrálniuk a számlát, akik áfamentes vagy fordított adózás alá tartozó ügyletekről adták azt ki, és azoknak is, akik alanyi áfamentesek. Vagyis ebbe a körbe kerülnek például a katások is. Papíron továbbra sem tilos kiállítani a számlákat, ám azok adatait online kell benyújtani a NAV felé. Aki online számlázóprogramot használ, annak nem árt megtudnia, hogy a szolgáltató képes-e automatikusan továbbítani a NAV felé a kötelező adatokat, ellenkező esetben megint csak neki kell bepötyögnie az adatokat a NAV online számlázó felületén, az Onlineszámla oldalon. (Alapesetben egyébként a számlázó programoknak 2018 júliusa óta rendelkezniük kell adatexport funkcióval, amely automatikusan a hatóság rendelkezésére bocsátja az adatokat.)
Júliustól változnak ráadásul a számlák NAV felé kötelezően benyújtandó adatok is.
Ettől az időponttól kezdve az online számlákon fel kell tüntetni a partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét is. Ez azonban még nem minden: júliustól több olyan áfamentes szolgáltatás után is számlát vagy nyugtát kell kiállítani, amelyek esetében eddig ez nem volt kötelező. Ilyen a magán-egészségügyi vagy fogorvosi szolgáltatás, az oktatás és az ingatlan értékesítése is. És van még egy szigorítás: mostantól a teljesítés után nyolc napon belül kell kiállítani a számlát – az addigi határidő 15 nap volt. (A kézzel kiállított számlák esetében az adatszolgáltatás utáni ötödik napig kötelező, kivéve, ha 500 ezer forintot meghaladja annak áfatartalma, ebben az esetben ugyanis még a kiállítás napján.)
Mindez nem csak az adóhatóság részéről igényelt komoly fejlesztést, de fontos készülniük a vállalkozásoknak is: egy 2019 nyári felmérés szerint ma még az adózók több mint kétharmada a papír alapú számlázást részesíti előnyben.
A júliusi változások nem jelentik a szigorítások végét.
A 2020. december 31-e után kiállított összes belföldi számlát – vagyis a nem adózók, hanem természetes személyek számára kibocsátott számlákat egyaránt – a NAV számára jelenteni kell. Az egyetlen könnyebbség az, hogy ha magánszemélyek számára bocsátja ki az adózó a számlát, akkor a vevő nevét és adószámát nem kell jelentenie. Illetve továbbra is érvényes lesz az, hogy az online pénztárgéppel kibocsátott nyugtát vagy számlát nem kell még egyszer a NAV rendelkezésére bocsátani, az már a kassza adatszolgáltatásával bekerült a rendszerbe.
Az intézkedések nyilvánvaló célja a gazdaság kifehérítése, lesz azonban egy járulékos könnyebbség is ezáltal: az adóhatóság 2021-től elméletben képes lesz az áfabevallás-tervezeteket elkészíteni az érintettek számára. És van egy kellemetlen oldala is: azok, akik elmulasztják az online adatszolgáltatást, több százezer forintos bírsággal kell, hogy számoljanak. Ennek maximális összege magánszemély (egyéni vállalkozó) esetében 200 ezer forint lehet, más adózóknál már akár félmillió forintot is elérheti.
A szigorítással párhuzamosan változott a NAV online számlarendszere is.
Áprilistól indul a NAV online számlázórendszerének a 2.0-ás verziója – attól a hónaptól tehát már csak ez lesz használható, a korábbi verziók nem. Az új rendszerben lekérdezhetővé válnak például egy számla előzményei, egy cég esetében mind a kibocsátott, mind a vevőként befogadott számlák adatai.
Nyitókép: Christin Hume / Unsplash
