Augusztus 20-tól hatályos az az EMMI-rendelet (28/2020. (VIII. 19.)), amely újraszabályozza a korábban ingyenesnek számító sürgősségi ellátás kérdését a tb-adósoknál.
Tb-adósság úgy keletkezhet, ha valaki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azoknak a belföldi magánszemélyeknek kell fizetniük ezt a járulékot, akik nem biztosítottak és más jogcímen sem jogosultak egészségügyi ellátásra. Az egészségügyi szolgáltatási járulék jelenleg napi 257 forint, illetve havi 7710 forint. Akinek július után összegyűlik hat havi járuléktartozása, annak nem jár ingyenes orvosi ellátás, sürgősségi sem.
Változások júliustól
Júliustól újdonság, hogy nem kell külön bejelenteni a NAV-hoz, ha valakinek fizetnie kell a járulékot, hanem a kötelezettséget az adóhatóság automatikusan írja elő a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján. Ez azt is jelenti, elvileg nem fordulhat elő, hogy valaki ne tudjon a kötelezettségről. Júliustól változott a számlaszám is, ahova utalni kell a járulékot: 10032000-06055826 lett.
Ha a magánszemély nem fizeti a járulékot és a 2020. július 1-je után keletkezett hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát (jelenleg a 46 260 forintot), akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (taj-szám) érvényteleníti, és legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a taj-szám. Vagyis júliustól már nincs lehetőség arra, hogy az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék utólagos befizetésével utólag rendezni lehessen a jogviszonyt, a betegnek mindenképpen ki kell fizetnie az ellátást. Az augusztus 20-tól hatályos EMMI-rendelet pedig már azt is egyértelműsíti, hogy a sürgősségi ellátást sem vehetik ingyenesen igénybe azok, akiknek hat havinál több július 1. utáni tartozásuk van. Praktikusan jövő januárban számlázhatják ki először a sürgősségi ellátást, akkortól kerülhetnek bajba azok, akik nem tudták fizetni a járulékot.
Nekik a NEAK által megszabott díjat kell megfizetniük a sürgősségi ellátás fejében, de legfeljebb ellátásonként 750 ezer forintot. Hogy minek mennyi a díja, azt mindenki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni az egészségügyi intézményekben. Az érintett személyt pedig, akinek szüksége van a sürgősségi ellátásra (valamint törvényes képviselőjét, illetve közeli hozzátartozóját) még a beavatkozás megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy mennyi lesz a fizetendő díj. A rendelet szerint a „sürgős szükség” esetén nyújtott egészségügyi szolgáltatásért csak utólagos díjfizetést írhatnak elő. (Ha nem „sürgős szükség”, akkor előre fizetést kérhetnek.) Ha valaki nem tudja megfizetni a beavatkozás díját (amire jó esély van, ha magát a járulékot sem tudta fizetni), akkor azt a NAV hatja be.
A rendelet alapján nem világos, ki fizeti a 750 ezer forint feletti ellátást, mi történik, ha drágább lesz a beavatkozás, mint eredetileg közölték, eldöntheti-e a beteg, hogy a borsos fizetendő mellett kezelteti-e magát, vagy nem, és mi történik, ha a beteg közli, hogy egészen biztosan nem tudja kifizetni a kezelést.
Ha valaki nincs bejelentve (akár önhibáján kívül), feketén fizetik, vagy más okból (például munka híján) nincs biztosítása, az duplán kerülhet bajba jövőre, ha sürgősségi ellátásra lesz szüksége.
Karantén esetén is lehet járulékfizetési kötelezettség
Nem árt tudni, hogy ha például a jelenlegi járványhelyzetben külföldről érkezik haza valaki, akkor a karantén időszaka alatt tb szempontjából nem minősül keresőképtelennek, így táppénz sem jár neki, biztosítása szünetel, és így a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadékot – hívta fel a figyelmet a témában készített cikkben a BaBér tb szakértője, dr. Radics Zsuzsanna. A járulékfizetést a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető.
Ugyanez a helyzet, ha a házi orvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza közösségbe, vagy a gyermek 12 évesnél idősebb – ekkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné. Ha ilyenkor nem tud szabadságra menni, vagy otthonról dolgozni, társadalombiztosítási jogviszonya szünetelni fog, a munkavállaló köteles lesz az otthoni felügyelet tartamára megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulék időarányos részét.
Igaz, egy kéthetes karanténból nem fog összejönni hat havi járuléktartozás.
(Nyitókép: Javier Matheu / Unsplash)
