Hogy így van, az a Pénzügyminisztérium október 20-i közleményéből derült ki, melyben az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével, és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével foglalkoztak.
Mint ismert, ha valaki nem biztosított, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék (2020-ban havi 7710 forint) fizetésére kötelezett. Ez már egy jó ideje így van. De eddig ha valaki nem fizette a járulékot, akkor is kapott ingyenes orvosi ellátást. 2020. július 1-je után viszont az a szabály, hogy ha a felhalmozott egészségügyi szolgáltatási járuléktartozás meghaladja a havi járulékösszeg hatszorosát (2020-ban ez az összeg 46 260 forint), akkor a társadalombiztosítási azonosító jel (tajszám) érvénytelenné válik. Ez azzal jár, hogy a továbbiakban nem lehet térítésmentesen igénybe venni az egészségügyi szolgáltatást, azaz fizetni kell érte. Lényeges még, hogy júliustól mindenki tiszta lappal indult, vagyis az új rendszerben csak az a tartozás számít, amely 2020. július elseje után keletkezett. A 2020. június 30-áig fennálló tartozás az ellátás igénybevételét közvetlenül nem érinti, a NAV azt más adótartozással azonos módon kezeli.
A PM közleményében azt írta, hogy ha valaki vagyoni, jövedelemi helyzete miatt nem tudja megfizetni a havi 7710 forintot, mégis lehetséges, hogy kapjon ingyenes orvosi ellátást – akkor ha kezdeményezi az illetékes járási hivatalnál hogy állapítsák meg szociális rászorultságát, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján ugyanis aki szociálisan rászorult (ha a rászorultság tényét bizonyítvány igazolja), az egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet, és a rászorultságot bejelenti az egészségbiztosítási szerv felé.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint szociálisan rászorult az lehet:
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát (2008 óta ez az összeg havi 34 200 forint), vagy
- aki egyedül élő és havi jövedelme nem több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százaléka (ez az összeg 2008 óta 42 750 forint) és
- családjának nincs vagyona.
Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek
- külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát (azaz 855 000 forintot), vagy
- együttes forgalmi értéke több mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosa (azaz 2 280 000 forintot).
Nyitókép: Arseny Togulev / Unsplash