Érdekes tanulmányt készített az Állami Számvevőszék arról, hogyan formálta át a munka világát a koronavírus-járvány. Olyan – egyáltalán nem átmenetinek tűnő – jelenségekre hívják fel a figyelmet, amelyeket a munkáltatók és a munkavállalók sem hagyhatnak figyelmen kívül.
Véleményük szerint áttörést jelentett a 2020-as év a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon. Úgy tűnik, jelentősen felértékelődik a táv- és otthoni munkavégzés, ezért a munkáltatóknak ki kell alakítaniuk a megfelelő feltételeket, a munkavállalóknak pedig alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, például képezniük kell magukat.
Látványos áttörés Magyarországon
A COVID-19 járvány miatt elsőrendű fontosságú közérdekké vált, hogy miként lehet az emberi egészség védelmének biztosítása mellett fenntartani a munkavégzés folytonosságát. A legfontosabb eszköz az emberek otthonából, digitális eszközökkel végzett munka lett, így a járvány alatt látványos áttörés történt a táv- és otthoni munka elterjedésében Magyarországon.
Az áttörést jól szemléltetik a KSH adatai is, melyek szerint míg 2010-2019 között a foglalkoztatottak mindössze átlagosan 2,9 százaléka végzett alkalmi vagy tartós jelleggel távmunkát, addig 2020 májusára ez az arány 17 százalékra nőtt, ami több mint 750 ezer foglalkoztatottat jelentett. Sőt, a táv- és otthoni munka keretei között foglalkoztatottak aránya a járvány első hullámának lecsengésével sem csökkent le a kiinduló arányra, hanem mintegy 7 százalék körüli szinten stabilizálódott.
Az ÁSZ elemzői szerint akiknek már vannak saját tapasztalataik erről a munkavégzési formáról, azok sokkal pozitívabban ítélik meg. Vagyis a járvány segítette a táv- és otthoni munka elfogadottságát.
A távmunka új szemléletet hozhat a munka világába
A kutatás szerint a táv- és otthoni munka menedzselése során egyre inkább előtérbe kerül a munka eredményének nyomon követése – így a kötött munkaidő központi szerepe is veszíthet jelentőségéből. Mindez a munkaviszony tartalmában is hangsúlyeltolódást jelenthet: a rendelkezésre állás helyett az eredmény kerülhet a középpontba.
A munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek korábban a közlekedési, lakhatási vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon.
Viszont mivel minden munkavégzés elemi követelménye a munkavállaló ellenőrzése és a munkáltató adatainak biztonsága, ezért a táv- és otthoni munkavégzés fokozott adatbiztonsági kockázatot is jelent. Ha azonban egyensúlyba kerül a munkavállaló ellenőrzése és magánéletének védelme, az az elemzők szerint szintén hozzájárulhat a táv-és otthoni munka elfogadottságához és sikeréhez.
Hosszú távon a vegyes munkavégzés lehet optimális
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az otthoni munkavégzés sikeréhez elengedhetetlenek a jó otthoni munkakörülmények is. Az ezekre vonatkozó standardok érvényesülését az otthoni munkatérben is megfelelő szabályok kell, hogy támogassák. Ez a munkáltatónak is érdeke, hiszen a munkavállalók alkalmazkodóképessége, illetve az elégedettségéből fakadó hatékonyságnövekedés döntően függ a munkakörülményektől, például az infokommunikációs technológiai berendezések rendelkezésre állásától, a munkavégzésre használt helyiségtől, vagy akár a napközbeni gyermekfelügyeleti lehetőségektől.
Arra is érdemes figyelni, hogy a szervezetek biztosítsák az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos költségek legalább egy részét, vagyis ne hárítsák át az egészet a dolgozókra. Ha ugyanis a munkavégzés miatt drágább lakhatással vagy magasabb áramszámlával kell kalkulálniuk, az csökkentheti a munkavállalók elégedettségét, munkavégzésük hatékonyságát.
Hozzájárulhat viszont az otthoni munka szervezeti és személyes egyensúlyának kialakításához, ha a szervezeti politikák biztosítják, hogy az otthonról végzett munka részben választás, lehetőség legyen.
Mivel az otthonról végzett munka mentálhigiénés kihívásokat is támaszt, ezért az új munkaforma sikere megköveteli, hogy a munkavállalók lelki egészsége is nagyobb figyelmet kapjon. Az ÁSZ elemzői szerint hosszú távon – mentálhigiénés szempontból is – az otthonról és az irodából végzett munka szabályozott és kiszámítható kombinációja lehet optimális foglalkoztatási forma.
