Jelentősen szigorodik 2021-től a kisadózók tételes adója, vagyis a kata: a törvény tavalyi módosítása következtében több esetben 40 százalékos adót kell fizetni a bevétel egy része után.
Elsősorban ebbe a körbe tartozik az, ha egy adózó egy évben hárommillió forintnál többet számláz egy vásárló, szolgáltatást igénybe vevő felé – a „büntetőadó” ezen összeg fölötti részt terheli, és alapesetben nem az eladónak, vagy szolgáltatónak, hanem belföldi vevőjének kell megfizetnie. A változás miatt – de akár egyéb okból is – dönthet úgy egy adózó, hogy a továbbiakban nem a kata szerint kíván adózni. Megnéztük, mik a teendők és milyen kötöttségekkel jár egy ilyen váltás.
Először is azzal, hogy aki a kilépést választja, az a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja újra ezt az adónemet. Vagyis aki idén vált, az legközelebb 2023-ban katázhat.
Bár a változás január elsejétől él, a katáról váltani év közben is lehet.
Ezt a T101E jelű változásbejelentő lapon lehet jelezni az adóhatóság felé. Az adózó a bejelentést követő hónap első napjától vált, vagyis egyéni vállalkozóként például ekkor kerül a vállalkozói jövedelemadózás szabályainak hatálya alá. Egy ilyen esetben – szintén akár év közben is – döntenie kell arról, hogy milyen költségelszámolással fizetné meg az szja-t. Fontos, hogy az szja-s adózás esetén havonta kell benyújtani az adó- és járulékköteles jövedelmekről szóló bevallást, és a korábban befizetett kata nem számolható el költségként.
Aki a személyi jövedelemadó hatálya alá kerül, választhatja az átalányadózást is.
Ez az Szja-törvény alapján arra ad lehetőséget, hogy jövedelme 40 százalékát költséghányadként levonhatja, vagyis a maradék 60 százalék lesz az adóalap. Erre alapvetően akkor van lehetősége, ha a megelőző és az aktuális adóévben vállalkozói bevétele nem haladja meg a 15 millió forintot (mezőgazdasági őstermelők esetében a minimálbér tízszeresét, kiskereskedelmi tevékenységnél 100 millió forintot) – ez jellemző a katás körre, ahogy az is, hogy sokan nem igazán tudnak komolyabb költségeket levonni adóalapjukból, az átalányadózás így – ha nem is annyira, mint az egy összeggel letudott kata – praktikus megoldás lehet. Az átalányadónál azonban fontos korlát, hogy ha valaki korábban e szerint adózott, majd áttért más adózási formára – jelen esetben a katára –, csak akkor választhatja újra, ha a korábbi megszüntetés óta legalább négy adóév eltelt.
Bt. esetében van lehetőség arra is, hogy az adózó katáról a társasági adó hatálya alá kerüljön.
Itt is ugyanaz érvényes: a (T201T lapon érkező) bejelentés hónapjának utolsó napjáig katás marad. Ezt követően pedig új üzleti év veszi kezdetét. És újabb kötelezettségek várnak rá: a számviteli törvény hatálya alá kerülve nyitó egyenleget kell készítenie, ezt könyvvizsgálónak kell igazolnia. Hatvan napon belül pedig bevallást kell készítenie a társasági adó előlegéről, ami negyedévenként a kata megszűnésének évében elért bevétel 0,25 százaléka.
Adózás szempontjából katás bevételnek számít, amely a megszűnés bejelentését követően érkezett meg az adózó számlájára, ám még katásként adta ki róla a számlát. Ugyanez igaz az előlegre is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megszűnés időpontja az utolsó bevétel beérkezésének az időpontja.
Az áttérés után a megszűnést követő harminc napon belül az egykori katás vállalkozóra több feladat is vár.
Természetesen el kell számolnia a katával, illetve – ha szükséges – bevallást kell benyújtania és ha rá hárul, meg is kell fizetnie a 40 százalékos adót is. A KATA nyomtatványon nyilatkozni kell arról a bevételről, amelyet az adóévben szerzett meg, illetve – még katás kötelezettségként – nyilatkoznia kell arról, ha magánszemély számára állított ki a naptári évben egymillió forintot meghaladó számlát. (Ez alól kivétel, ha nem magánszemélyről van szó, illetve ha nem számlát állított ki.)
Nyitókép: Chase Chappell / Unsplash
