A nyugdíjjal kapcsolatban sok dolgot ismerhetünk: hogy az elöregedő társadalom miatt az öregségi ellátás fizetése egyre nagyobb terhet okoz az államoknak, így a feltételek szigorodása várható – illetve ez már folyik is jó ideje elsősorban a nyugdíjkorhatár emelésével –, vagy hogy az ellátás emelésénél Magyarországon jó ideje csak az aktuális inflációt veszik figyelembe, az átlagbérek emlekedését nem, ezért aztán a járadékok időnként (mint például az elmúlt években is) jobban leszakadnak a bérektől. Mindezek miatt az öngondoskodás egyre nagyobb szerepet kap, ezt pedig az állam honorálja is azzal, hogy 150 ezer forintig az adott évi befizetés 20 százalékát tőkeként írja jóvá a nyugdíjcélú megtakarításoknál.
Félretenni tehát nem árt, de azt is jó tudni, pontosan mit is egészíthet majd ki ez a befizetés, vagyis mégis mennyi nyugdíjra számíthatunk, amikor visszavonulunk majd.
A kiszámítás legfontosabb eleme az, hogy bármennyi is legyen a kalkuláció vége, a száz százalékra csak a nyugdíjkorhatár betöltése (vagy nők esetén legalább negyven év munkaviszony) és legalább húsz év biztosítotti jogviszony esetén vagyunk jogosultak.
Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati időn túl a figyelembe vehető havi átlagkereset határozza meg. Ennek kiszámításánál az 1988. január elsejétől elért keresetek, jövedelmek havi átlaga a mérvadó abban az esetben, ha az eltelt időszak legalább felében rendelkezik az érintett ilyennel. Ha az úgynevezett átlagszámítási időszak felében nem tud valaki keresetet, jövedelmet felmutatni, a hiányzó napokra vagy a korábbi időszak (1988 előtti) legközelebbi keresetét vagy jövedelmét kell beszámítani, ha ez sem áll rendelkezésre, akkor az adott időszakban érvényes minimálbér a számítás alapja. Az egyes naptári évekre számolt átlagkeresetet a bruttó összeg alapján lehet kiszámolni, méghozzá az akkor hatályos járulékok levonásával, majd a „járuléktalanított” összeget még csökkenteni kell az adott évben érvényes személyi jövedelemadó összegével. Ez után, a nettó összegre történik az úgynevezett valorizálás, ekkor a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják. A valorizálás szorzóját évről évre közzéteszi a kormány, a „szorzótábla” a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet – természetesen évről évre változó – 2. mellékletében található meg. Az itt található első év, 1950. esetében például az akkor elért átlagkeresetet 447,153-szor kell figyelembe venni a kiszámításnál, de például ha valaki most vonul nyugdíjba, a 2000-es évben kapott keresetét, jövedelmét 2022-ben 5,25-tel szorozzák meg a valorizáció során. Nem mindegy, hogy a nyugdíjat mely évben állapítják meg: ha az előző évi béremelkedés magas volt, akkor a valorizációs szorzó is azzal a magasabb értékkel emelkedik.
A valorizált átlagkeresetek összegét aztán minden évre összeadják, majd elosztják azoknak a napoknak a számával (osztószám), amennyi időre valakinek biztosítotti jogviszonya volt. Ezt a számot aztán 365-tel szorozzák meg, így lesz meg az éves átlag, majd 12-vel osztják el, ez pedig kiadja a havi átlagot.
Mit jelent a degresszió?
Ez azonban még nem feltétlenül lesz a havi öregségi nyugellátás végső összege, egy bizonyos összeg felett ugyanis csak korlátozott mértékben veszik figyelembe az átlagkeresetet. Ez az úgynevezett degresszió, ennek mértékét és a jövedelemhatárokat szintén rendeletben határozza meg a kormány. Ez a határérték azonban a gyorsuló béremelkedés ellenére lassan tíz éve nem változott: 2013 óta 372 ezer forint felett kell elkezdeni a degresszálást, méghozzá úgy, hogy a 372 ezer-421 ezer forint közötti résznek a 90 százalékát kell figyelembe venni a nyugdíj összegének a kiszámításánál, míg az átlagkereset 421 ezer forint feletti részének csak a 80 százalékát.
Mekkora az öregségi nyugdíj minimuma?
Ennél is régebben változott az öregségi nyugdíj minimuma: annak összege 2008 óta 28 500 forint. Fontos azonban, hogy ha valaki csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot, mivel szolgálati ideje nem éri el az elvárt 20 évet, akkor a számításnál a szolgálati idő megfelelő arányával kell csökkenteni az összeget, ennek a résznyugdíjnak pedig nincs minimuma.
Korábban 0,5 százalékkal lehetett növelni a nyugdíjalapot abban az esetben, ha a saját jogú nyugdíjas a járadék folyósítása idején járulékot fizetett. 2019 óta azonban a nyugdíjasokat erre nem kötelezi az állam, így ez a nyugdíjnövelés is megszűnt.
