Az OECD a kormány felkérésére külső szakértőként terjedelmes tanulmányt készített a magyar nyugdíjrendszer múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről – ami a jövőt illeti, többféle alternatívával számolva. Összefoglaltuk a főbb javaslatokat, szigorításokat, melyek a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát hivatottak szolgálni.
- Nyugdíjkorhatár-emelés
A nyugdíjkorhatár Magyarországon 2010 óta fokozatosan, évente fél évvel emelkedett, 62 évről indulva. Jelenleg 65 év a nyugdíjkorhatár. Az OECD azt javasolja, hogy a jövőben a várható élettartamhoz igazodjon a nyugdíjkorhatár. Konkrétabban ez azt jelentené, hogy ha a várható élettartam egy évvel emelkedik, akkor a nyugdíjkorhatár is nőne, 8 hónappal. A bevezetés esetén az egyik forgatókönyv alapján 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár, 2069-re pedig 69 év.
- Nők40 szűkítése vagy kivezetése
A nők jelenleg elmehetnek 65 éves kor előtt is nyugdíjba, amennyiben megvan a 40 év jogosító idejük, amiből a fő szabály szerint legfeljebb 8 év lehet a gyermekneveléssel töltött idő, és legalább 32 év kell hogy legyen a munkával szerzett szolgálati idő. Sokan élnek is a lehetőséggel, gyerekesek és gyermektelenek is.
Az egyik javaslat az, hogy 60 éves kor alatt még a Nők40 programmal se lehessen elmenni nyugdíjba, hiába van meg az összesen 40 év jogosító idő. A másik javaslat szerint a Nők40-et ki kellene vezetni úgy, hogy a 40 év jogosító időt fokozatosan emelnék, évente egy évvel.
- 13. havi nyugdíj, maximálva
A 2021-től visszavezetett 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban több alternatívát is vázoltak, ezek közül legenyhébb korlátozás az lenne, hogy csak az átlagnyugdíj kétszereséig fizessék ki a teljes 13. havi nyugdíjat, és aki ennél többet kapna, annak a fölötte lévő összeg fele járjon csak. A 13. havi nyugdíj maximálása megtakarítást eredményezne a magasabb nyugdíjaknál.
- Valorizáció a nyugdíjmegállapításnál
Jelenleg a nyugdíj-megállapításnál csak az átlagkeresetek változását veszik figyelembe a korábbi évek kereseteinek valorizációjánál (vagyis, amikor felzárkóztatják ezeket a nyugdíjba vonulás előtti szintre) – a javaslat szerint az inflációt is figyelembe kellene venni. Egy ilyen változtatás csökkenthetné az induló nyugdíjak összegét, amennyiben reálkereset-növekedés történt.
- Járulékfüggő nyugdíj
A javaslat szerint a járulékbevételhez kellene kapcsolni a nyugdíjak kifizetését – vagyis a nyugdíj összegét attól tennék függővé, hogy mennyi tb-járulék és szociális hozzájárulási adó (illetve annak a költségvetésben meghatározott százaléka) folyik be a költségvetésbe.
- Járulékemelés
Foglalkoztak még azzal is, mi lenne, ha a járulékfizetés növelése lenne a nyugdíjreform fő csapásiránya. Erre az esetre azt javasolják, hogy a fizetések után jelenleg beszedett, összesen 31,5 százalékos nyugdíjcélú közterhet (18,5 százalék tb-járulék plusz 13 százalék szocho) 2045-ig emeljék 39,5 százalékra, 2070-re pedig 41,5 százalékra. Az utóbbi években éppen ellentétes tendencia érvényesült, hiszen az országos bérmegállapodások részeként a munkáltatók kérésére a szochót fokozatosan csökkentették – eredetileg 27 százalék volt, most kevesebb, mint a fele.
Hogy az OECD nyugdíjreform-javaslataiból lesz-e bármi, azt jelenleg még nem tudni, ugyanis a kormány elutasítja azokat, és azt is kijelentették, hogy nem terveznek változtatást.
