Új hatósági eljárással bővül január elsejétől a NAV által kezdeményezett ügyek köre. Az őszi adócsomagban kapott helyett egy olyan rendelkezés, amely alapján az adózót megillető túlfizetés összegét a hatóság hivatalból elszámoltathatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra – vagyis azt kérelmezni sem kell. Az Adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott ügylet nem minősül végrehajtásnak, érintheti ugyanakkor azokat az adók módjára behajtható köztartozásokat és a megkeresés alapján induló behajtásokat egyaránt, amelyek miatt sokszor ilyen eljárásokat indítanak az adózókkal szemben. Vagyis nem csupán adónemek közötti átvezetésről lehet szó, hanem akár egy egyébként csak végrehajtási eljárás keretében rendezhető tartozás kezeléséről.
A decemberben elfogadott törvényjavaslat alapján az átvezetésre ”az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések” esetén van lehetőség. Az adóhatóság ezen belül is sorrendet állított fel arra, hogy a bárhol megjelenő túlfizetésből milyen tartozásokat egyenlít ki. Az átvezetést először a természetes személyek jövedelemadó-előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által levont járulékra eszközlik, méghozzá az esedékesség sorrendjében. Ha ugyanabban az időpontban válik esedékessé többféle adó- vagy járuléktartozás, akkor azok összege szerint arányosan osztják el a rendelkezésre álló adótöbbletet. Ha ez után is marad még átvezethető adótöbblet, akkor az egyéb, a NAV által nyilvántartott tartozásokra lehet elszámolni, megint csak aszerint, hogy mikor válnak esedékessé. Ha még ezután is marad a számlán összeg, akkor kerülhetnek sorra egyéb köztartozások, az adóhatóság tehát akkor utal a jogosultaknak, ha a NAV felé már nincs semmilyen tartozása az adózónak. (Ebben az esetben is megosztható a fizetés, a tartozások arányában.) Az adók módjára behajtandó köztartozások teljesítéséről is végzést küld a hatóság az adózónak.
Fontos, hogy az adóhatóság döntése ellen fellebbezéssel lehet élni – vagyis az átvezetéssel szemben van mód jogorvoslatra.
Ezt persze érdemes meggondolni – nyilván abban az esetben érdemes fellebbezni, ha magával a tartozással nem értünk egyet. Ez az eljárás ugyanis kiválthatja a végrehajtást, vagyis megúszható az, hogy egy ilyen kellemetlen eljárás miatt valaki például elveszítse a megbízható adózó minősítését.
A túlfizetésre vonatkozó szabályokat pedig arra az összegre alkalmazzák, amely mindezek után a számlán marad. Vagyis ezek után kérheti például maga az adózó is, hogy vezessék át más adónemre, netán konkrét fizetési kötelezettség elszámolására. Ha ezt nem kéri – pontosabban nem rendelkezik róla – az adóhatóság a túlfizetést eddig is később esedékes adó kiegyenlítésére számolta el. Abban sincs változás, hogy csak akkor kérhet az adózó visszatérítést, ha nincs adók módjára behajtandó köztartozása. És arra sem árt ügyelni, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévül. Ezt követően azért más tartozásra elszámolhatja az adószámlán levő összeget a NAV, ám ha nem áll fenn ilyen tartozás, az összeget hivatalból törli. És még egy könnyítés: az ugyanazon hatósághoz, ám téves adószámlára fizetett adót vagy egyéb kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, visszatérítést azonban csak a fentebb leírt szabályok szerint lehet igényelni – vagyis ha összességében nem negatív az egyenleg.
