Május elsejétől új terméket vezetett be a MÁV és a Volán, amely teljesen más logika alapján működik, mint az eddig alkalmazott, kilométer alapú bérletek.
Ez a vármegyebérlet, illetve az országbérlet
Ahogy nevük is jelzi, előbbi esetében a most teljes áron 9450 forintért, tanulók számára 945 forintért megváltható bérlet egy vármegyén belül biztosít korlátlan utazást 30 napra a MÁV-Start, a Volánbusz, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain, míg az országbérlet két megyebérlet áráért az egész országban teszi lehetővé ugyanezt. Korlátozást jelent, hogy a bérletek nem minden járaton használhatók fel: helyjegyköteles vonatokon, 1. osztályon, továbbá a helyi közösségi közlekedési társaságok járatain sem érdemes próbálkozni velük.
Hogyan lehet elszámolni?
A munkáltatók számára azonban vélhetően nem ez utóbbi korlátozás okozhat fejfájást, hanem az, hogyan tudják elszámolni, ha dolgozóik ilyen bérletet vásárolnak munkába járáshoz. Itt az alapvető szabály ugyanis az volt a vonatkozó, 2010-es kormányrendelet alapján, hogy munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésként olyan költség (bérlet) számolható el, amelyről „a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra”, illetve „az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra”.
Ez a szabály azonban több bérletet is kizárt, bizonyos szempontból az újak sem tartoztak alá, kezdve mindjárt onnan, hogy azok nem egy meghatározott viszonylatra érvényesek, de akár az is problémás lehet, hogy a viszonylaton belül nem minden járaton használhatók fel.
Az, hogy nem egy meghatározott viszonylatban érvényesek, komolyabb kérdéseket vet fel, hiszen a döntéshozók nem hogy nem zárják ki, de egyenesen ösztönzik, hogy a bérletet tulajdonosaik ne csak munkába járáshoz használják, hanem minél több helyre utazzanak vele.
Szerencsére az Szja törvény nem zárja ki a magáncélú használatot, a viszonylatok kérdését pedig egyszerű eszközzel zárta le a kormány: március végén a 2010-es kormányrendeletet kiegészítve egyszerűen belevette a helyközi vármegyebérletet és a helyközi országbérletet a munkáltató által adómentesen elszámolható, munkába járásnál felhasználható jegyek közé.
Ennek megfelelően munkába járás esetében nem csak adómentesen megtéríthető a két új bérlet árának száz százaléka, hanem a munkáltató köteles azok árát legalább 86 százalékban megtéríteni.
A személyi jövedelemadó kiszámításánál nem kell figyelembe venni az így kapott összeget (vagy éppen a munkáltató által megvásárolt bérletet).
Az persze kérdés, hogy ha valaki egy megyén belül, rövid távolságra ingázik, ám országbérletet vált, annak a munkáltató általi elszámolása mennyire felel meg egy adóellenőrzés elvárásainak – ha a NAV úgy ítéli, hogy nem, akkor adóköteles jövedelemmé válik a térítés. Fő szabályként mindenesetre azt nem árt figyelembe venni, hogy a munkába járás költségeinek adómentes megtérítésére csak abban az esetben van mód, ha a lakóhely vagy tartózkodási hely közigazgatási határán túl helyezkedik el a munkahely.
Nyitó kép: Bruce Mars / Unsplash
