2023-ban egy fontos, a Covid-járvány kitörése után bevezetett adózási könnyítés ért véget: az elmúlt két évvel ellentétben most már jogában áll az önkormányzatoknak (illetve a vármegyei illetőség alá tartozó különleges gazdasági övezeteknek, KGÖ-knek), hogy emeljék a helyi adókat, netán újakat vessenek ki. Ezzel a megoldással több település élt is, a XVIII. kerület például a településen megforduló (nem helyi lakos) légi utasokat kívánta megadóztatni, Budakalász pedig az ott található tavakhoz érkezőket. Így nem árt felfrissíteni a helyi adókkal kapcsolatos információkat.
Először is azt, pontosan milyen adókat kell fizetni az egyes településeken. Az ezzel kapcsolatos információkat a Magyar Államkincstár erre dedikált oldalán lehet megtalálni, ahol települések és KGÖ-k szerint lehet utánanézni az adónemeknek, de itt fellelhető az is, kik (magánszemélyek vagy vállalkozók) az adó alanyai, mi az adókötelezettség tárgya (pl. földterület), mi az adó mértéke, esetlegesen alsó vagy felső határa, mióta kell megfizetni és milyen számlaszámra, illetve milyen esetleges adóelőny (alacsonyabb mérték, adómentesség) érhető el. A települések nevére kattintva az illetékes helyi hatóság elérhetősége, illetve az adó(k)ról szóló helyi rendeletek is megtalálhatók.
Speciális esetek
A fentiekből is látszik, hogy a helyi önkormányzatoknak – a helyi adókról szóló törvény alapján – jogában áll települési adók bevezetésére. Két speciális esetet érdemes kiemelni: Budapesten az adók egy részét (építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót) a kerületek, a helyi iparűzési adót viszont a főváros veti ki, a KGÖ-knél pedig vármegyei önkormányzat képviselőtestülete jogosult az adók kivetésére. A helyi adóügyekben általában elmondható, hogy a település önkormányzatának az adóhatósága jár el, kivéve a KGÖ-ket, ahol a NAV az illetékes. Az adókkal kapcsolatos elektronikus ügyintézést (bejelentkezés, bevallás, adatmódosítást, stb.) is az önkormányzat weboldalán, illetve az ügyfélkapun keresztül elérhető E-önkormányzat portálon keresztül lehet intézni.
A helyi adók alóli mentességek
A helyi adók alól mentességet élvez az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Alanya lehet azonban belföldi és külföldi (az adott teleülésen állandó lakhellyel, illetve teleppel, fiókkal képviselettel rendelkező) magánszemély vagy jogi személy, egyéb szervezet, kivéve, ha mentességet kapott – ez lehetséges viszonyosság alapján, de az egyes adók esetében is léteznek különleges mentességek. Építményadót például nem lehet állattenyésztésre használt épületre kivetni.
Vagyoni típusú, kommunális jellegű, helyi iparűzési adó
Fontos, hogy egy adótárgy esetében csak egy adót lehet kivetni, ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy települési adót az önkormányzat „bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya”. Jellemzően megadóztatott tárgyak az önkormányzat területén levő építmények közül az épületek, épületrészek, függetlenül azok felhasználásától (vagyis lakásként vagy nem lakásként hasznosítják). Az adó alanya az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetében tulajdoni hányaduk szerint. Hasonló a szabályozása a telekadónak. A kommunális adót a település területén lakást bérlő magánszemélyekre vethetik ki, az ugyancsak kommunális jellegűként számon tartott idegenforgalmi adót pedig azokra a magánszemélyekre, akik nem állandó lakosként az önkormányzat területén töltenek legalább egy vendégéjszakát. A vagyoni típusú és kommunális jellegű adóktól eltér a vállalkozói tevékenységre kivetett helyi iparűzési adó, amelynek alanya minden olyan vállalkozás, amely ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja, az adó alapja pedig az ebből származó árbevétel.
A helyi adóknál egy másik fontos korlát az, hogy felső határt (adómaximumot) is meg lehet állapítani, és meg is állapít a törvény. Az építményadó esetében ez például 110 forint/m2 vagy az építmény korrigált forgalmi értékének 3,6 százaléka telekadónál 200 Ft/m2 vagy 3 százalék, a kommunális adónál adótárgyanként 17 ezer forint, idegenforgalmi adónál 300 forint személyenként és vendégéjszakánként, vagy az adóalap 4 százaléka, a helyi iparűzési adónál pedig az adóalap 2 százaléka.
Nyitó kép: Russel Smith / Unsplash
