Előfordul, hogy a munkáltatónak különböző okokból követelése adódik a munkavállalója felé, például ha a céges autóra parkolási bírságot kap a dolgozó, vagy céges mobilja megrongálódik. Ilyenkor a munkáltató nem teheti meg, hogy közvetlenül a munkabérből vonja le ezeket a követeléseit, ha a munkavállaló ehhez nem járult hozzá.
Ennek oka, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkabérből a munkáltató csak három esetben vonhat le, akkor ha:
- a levonás alapját jogszabály, végrehajtható bírósági vagy hatósági határozat képezi.
Így például a munkáltató levonhatja fizetésből a személyi jövedelemadót, vagy a dolgozó jogerős bírósági határozat alapján fennálló tartozásának összegét.
- a munkáltató előleget adott a dolgozónak, illetve amennyiben
- a munkavállaló hozzájárult a levonáshoz.
Bírói gyakorlat
Nem vonható le például a gépkocsivezető béréből az üzemanyag-túlfogyasztás, ha konkrétan ehhez nem adott hozzájárulást a sofőr. Nem elég, ha a munkaszerződésbe beleírták, hogy annak részét képezi az úgynevezett ,,parkolási, tankolási és elszámolási előírások” elnevezésű szabályzat. Hozzájárulás híján ugyanígy nem vonható le a sofőrtől az autópályadíj kifizetésének mulasztásából eredő bírság összege, akkor sem, ha a munkavállaló tudomásul vette, és az összeg felét meg is fizette a munkáltatónak. De ha például meghatározott összegig telefonhasználatot biztosít a cég, azzal, hogy a megállapodásban rögzítik, az a fölötti telefonköltség megfizetését a munkavállaló vállalja, és hozzájárul a levonáshoz túllépés esetén, akkor jogos lehet a bérből a levonás.
A bírói gyakorlat alapján a munkavállalói hozzájárulás szóban is megadható, de mivel ezt nehéz bizonyítani, inkább az írásbeli nyilatkozatot javasolják, például a munkaszerződésben rögzítve, visszavonhatatlanul. A bírói gyakorlatból az is kiderül, hogy a jogszerű levonáskor a béren kívüli juttatások is bérnek számítanak, vagyis azokat is meg lehet kurtítani.
Nem lehet korlátlan a levonás
Fontos még, hogy a végrehajtási törvény alapján az öregségi nyugdíj mindenkori legalacsonyabb összege (ez már évek óta 28 500 forint) mentes kell hogy legyen a levonás alól. Tehát a munkavállalónak legrosszabb esetben a levonások után is meg kell hogy maradjon a jövedelméből 28 500 forintnyi. Ennél kevesebbet akkor sem kaphat kézhez – még a munkavállaló kifejezett hozzájárulása esetén sem – ha így nem elégül ki a munkáltató követelése.
Megoldás lehet, ha nincs munkavállalói hozzájárulás a levonáshoz
Ha a munkáltatónak nincs a dolgozótól hozzájárulása ahhoz, hogy a követelését levonhassa a bérből, akkor is van eszköz, amivel élhet – a fizetési felszólítás. Előnye, hogy amennyiben a munkavállaló nem fordul 30 napon belül jogorvoslatért az illetékes bírósághoz, úgy a fizetési felszólítás közvetlenül végrehajtható okirattá válik, miután a bíróság végrehajtási záradékkal látta el azt. Fizetési felszólítást legfeljebb a minimálbér háromszorosáig lehet érvényesíteni, azaz idén maximum bruttó 600 ezer forintig, például kárigényből, jogalap nélkül kifizetett munkabérből vagy más munkaviszonnyal összefüggő tartozásból eredően. A fizetési felszólítást is írásban kell közölni a munkavállalóval, megjelölve a követelés indokát, és az irat részét kell hogy képezze a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatás is.
A fizetési felszólítás kézhezvételét követően a dolgozónak két lehetősége van, vagy fizet, vagy bírósághoz fordul.
Megelőzés, pénzt kezelő dolgozóknál
Szóba jöhet még a munkavállalói biztosíték is, ám erre csak speciális esetekben biztosít lehetőséget a Munka Törvénykönyve. Fontos, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó kaució nem képezheti a munkaviszony létesítésének vagy fenntartásának feltételét. Ha mégis, akkor semmisnek minősül a kikötés. Munkavállalói biztosítékot is csak írásbeli megállapodása alapján lehet alkalmazni, tipikusan pénztáros, leltáros vagy értékkezelő munkakörökben, maximum a munkavállaló egyhavi alapbéréig. A munkavállalói biztosíték arra lehet jó, hogy a munkáltató könnyebben érvényesíthesse kárigényét a munkáltatóval szemben, közvetlenül a munkavállaló által előre odaadott biztosítékból.
Nyitókép: Emil Kalibradov / Unsplash
