2024-re teljesen megszűnik az illetékbélyeg – a legtöbben erre kapták fel a fejüket az idei illetékváltozásokkal kapcsolatban, ám ezek közül távolról sem ez volt a legfontosabb, már csak azért sem, mivel az adóhatóságnál és az okmányirodákban az ügyintézésnél 2014 óta nem volt használatos a régi bürokráciát idéző bélyeg. Azt mindenesetre jó észben tartani, hogy a még megmaradt bélyegeket 2029 végéig lehet visszaváltani.
A kivezetésen túl a vállalkozások számára talán a legfontosabb változás az, hogy szigorúbb feltételekhez kötik a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás illetékmentességét. Az új szabály szerint 2023-tól erre akkor van csak mód, ha a vagyonszerző fél előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaláka saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből vagy saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott. Erről nyilatkoznia is kell, legkésőbb a fizetési meghagyás véglegessé válásáig. Ha ez az adóév hatodik hónapját megelőzően történik (esetleg kezdő vállalkozásról van szó), a nyilatkozatban azt kell vállalnia, hogy az adóév egészében meg fog felelni az iménti előírásnak. Ha ez mégsem sikerül, arról is nyilatkoznia kell, méghozzá azon adóév hatodik hónapjának 15-ik napjáig, amelyikben az illetékkötelezettség fennáll. A tét nagy, hiszen a meg nem fizetett illeték másfélszeresét rója ezután ki az adóhatóság. Ha pedig elmulasztja a korrigáló nyilatkozat benyújtását, már az illetékkötelezettség dupláját kell megfizetnie.
Általánosságban bővül az illetékmentességek köre
Nem kell például ajándékozási illetéket fizetni a különleges munkavállalói résztulajdonosi program (KMRP) szervezeteknél és az azokat fenntartó vagyonkezelő alapítványnál az olyan juttatások után, amelyek a társasági adózásban elismert ráfordításoknak minősülnek (ezeket a Tao. tv. 3. számú melléklet B) fejezete tartalmazza, és alapvetően a vállalkozás működésével összefüggő költségekről van szó). Nem kell megfizetni az ajándékozási illetéket akkor sem, ha a kedvezményezett vagyonkezelő alapítvány. Illetékmentes az ajándék abban az esetben is, ha az ajándékozónak vagy az ajándékot megszerzőnek szja- vagy szocho-fizetési kötelezettsége keletkezik.
Magánszemélyeket érintő változások
A csok esetében az illetékmentesség mostantól a törvény szerint nem az ingatlanvásárlásra, hanem az „ingatlanszerzésre” vonatkozik – ez abban az esetben fontos, ha valaki nem vesz lakást, hanem egy nem saját tulajdonú ingatlanban, bővítéssel alakít ki lakást, például a szülői házhoz építenek hozzá a fiatalok. Ilyen esetben nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Emellett akkor sem kell ajándékozási illetéket fizetni, ha egy ingatlantulajdonos egy szomszédos, a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól beépítésre és önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, például kisajátításból visszamaradt ingatlanok tulajdonjogát szerzi meg ingyen.
Nem illetékköteles a közüzemi díjak (vezetékes gáz, villamos áram, távhő, víz és csatorna, szemétszállítás, stb.) utáni tartozás elengedése, azonban csak akkor, ha az adott háztartásban élő adós és hozzátartozója egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.