A legkisebb adózókat segíti az állam azzal, hogy a koronavírus-járvány idején felfüggeszti a kisvállalkozók tételes adójának megfizetését. A felfüggesztés nem teljes, a kormány a március végén megjelent rendeletében 26 főtevékenység esetén tette azt lehetővé.
Ezek a taxis személyszállítás, a fodrászat és szépségápolás, a festés, üvegezés, a szakorvosi, az általános és fogorvosi járóbeteg-ellátás, a fekvőbeteg-ellátás, az egyéb humán-egészségügyi ellátás, a fizikai közérzetet javító szolgáltatás, a sport-szabadidős képzés, illetve a testedzés, az idősek, fogyatékosok ellátása, a szerencsejáték és fogadás, a villanyszerelés, a víz-, gáz, fűtés és légkondicionáló-szerelés, de a burkolók, az asztalosok, a tetőfedők, az előadó-művészek, illetve az elóadó-művészetet kiegészítő tevékenységet végzők, a konferenciaszervezők, az üdülést, szálláshely- vagy szállodai szolgáltatást, és egyéb vendéglátást biztosítók is mentesülnek a kata megfizetése alól.
A mentesség abban az esetben is alkalmazható, ha a vállalkozó más tevékenységet is végez, vagy akár új, nem mentesített tevékenységgel bővítette a vállalkozást a válságos időszakban.
A lényeg az, hogy a veszélyhelyzet előtt (februárban) már a mentesített tevékenységet folytatta méghozzá „tényleges főtevékenységként”. Ez utóbbi kitétel azt jelenti, hogy a rendelet hatálybalépését (március 23.) megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka ebből származott. Arra azonban nincs lehetőség, hogy valaki több veszélyeztetett tevékenységből eredő bevételét adja össze. Vagyis ha például bevétele 20 százaléka származik sport-szabadidős képzésből, egy másik 25 százaléka pedig testedzésből, a kettő együtt hiába tesz ki 45 százalékot, a NAV értelmezése szerint nincs meg az egy tevékenységi körre eső elvárt 30 százalék.
Nem kizáró ok azonban a mentességre például az, ha valaki korábban taxisként dolgozott, ám a kialakult helyzetre tekintettel most futárként szerez bevételt A tevékenységváltás célja egyértelműen nem az adó elkerülése, hiszen az új tevékenység nem „adómentes” – a vállalkozónak mégsem kell most fizetnie.
A mentesség időben is behatárolt
Az érintett vállalkozásoknak március-június hónapra nem kell megfizetniük a katát. Fontos, hogy a mentesülés nem befolyásolja a tb-ellátásra való jogosultságot, a társadalombiztosítási ellátások összegét pedig továbbra is a veszélyhelyzet előtt fizetett havi tételes adó határozza meg. A rendelet ugyanakkor még egy könnyítést biztosít: a március előtt esedékessé vált, de március 12-ig meg nem fizetett adótartozást elég a veszélyhelyzet megszűnése után, a megszűnés negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben megfizetni. Ha tehát a veszélyhelyzet júniusban ér véget, akkor a tartozást július-április között lehet törleszteni. Ebben az esetben – amíg a részletfizetés tart – az adóhatóság nem számol fel pótlékot a tartozásra. Ha viszont valaki ennek a részletnek a megfizetésével marad el, akkor a tartozást egy összegben, azonnal vissza kell fizetnie – ezúttal már késedelmi pótlékkal, 2020. március elsejétől számítva.
Nem árt azért odafigyelni az adóegyenlegre sem, az a szabály ugyanis továbbra is él, hogy elveszíti kata-alanyiságát az, akinek az év végén százezer forintot meghaladó adótartozása van.
Ez azért is fontos, mivel a mentesség nem csak a havi tételes katára vonatkozik, hanem a 2020. február 25-én esedékes, ám meg nem fizetett, a kata határértéke felett szerzett bevétel utáni 40 százalékos adóra is.
A mentesség nem jelenti azt, hogy pótlólag az érintett hónapokra vonatkozó havi adótételeket meg kellene fizetni. Ha valaki március 31-ét követően mégis fizet, az az adószámláján túlfizetésként jelenik meg.
Mivel az adó meg nem fizetése nem jár semmilyen szankcióval, érdemes fenntartani a vállalkozást akkor is, ha valakinek nincs elegendő bevétele ebben az időszakban. Annál is inkább, mivel ha valaki úgy dönt, a veszélyhelyzet miatt megszünteti a tevékenységét, akkor legközelebb 2022. január elsejétől választhatja a katát.
