A kata mellett egy másik egyszerűsített adóval is igyekszik az állam csökkenteni a kisvállalkozások adminisztrációs terheit: a kisvállalati adóval, ismertebb nevén a kivával. Amíg azonban az igen népszerű katánál épphogy szigorításról döntöttek 2021-re, a kiva feltételei évről évre kedvezőbbé válnak, hogy minél több adózó szemében tegyék népszerűvé ezt a közterhet.
A katához hasonlóan a kiva is több adónemet vált ki – derül ki az adó feltételeit tartalmazó jogszabályból: a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót és a szakképzési hozzájárulást (amíg létezik ez az adónem). Szemben azonban a tételes katával, ennek a mértéke az adóalap meghatározott aránya, 2021. január elsejétől 11 százaléka. Egyszerűsége mellett adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli. Emellett az adóalapot úgy határozza meg, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot.
Kinek?
Mindezek alapján elsősorban annak a vállalkozásnak érdemes választani az adónemet, ahol a személyi jellegű kifizetések meghaladják a nyereséget, illetve visszaforgatják a nyereséget további fejlesztésekre. Természetesen – ahogy a másik kisadónak – a kiva választásának is vannak feltételei. Egyfelől van egy létszámkorlát: a társaság átlagos statisztikai állományi létszáma az adónem alkalmazásának adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. De van egy bevételi határ is: ugyanígy, az előző adóévben a bevétel nem haladhatja meg a 3 milliárd forintot, vagy rövidebb adóév esetén annak arányos részét. És van még egy korlát: a finanszírozási költségek legfeljebb 939 810 000 forinttal haladhatják meg az adóköteles bevételt. Fontos, hogy a kivások mérlegfordulónapja december 31., vagyis legközelebb 2022. január elsejétől választható ez az adózási forma, ehhez pedig arra van szükség, hogy a vállalkozás 2021-es bevétele és létszáma ne lépje túl az említett korlátokat. (A számítás alapja alapvetően az utolsó lezárt év.) A kivára váltást kizárja még, ha az előző két évben törölték az adózó adószámát, illetve ha rendelkezik ellenőrzött külföldi társasággal. Az áttérést azonban akkor sem engedélyezi a NAV, ha az áttérő adózónak egymillió forintot meghaladó végrehajtható adóssága van.
Mennyi?
Az adó alapja a vállalkozás személyi jellegű kifizetéseinek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel. Befolyásolja például a tőkekivonás és -bevonás vagy a pénztár növekménye/csökkenése is (utóbbi csak a mentesített érték, tehát a tárgyévi bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint felett). A minimum adóalap azonban fix: a személyi jellegű kifizetések összegénél nem lehet kisebb. A személyi jellegű kifizetés a járulékalap, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az összegbe beletartoznak a béren kívüli juttatások és egyes, ebbe a körbe nem tartozó meghatározott juttatások is, mint például a szerződés alapján fizetett ösztöndíj vagy a felszolgálási díj. Ha egy munkavállaló után szochokedvezményt lehet érvényesíteni, akkor azzal a kiva-adóalap is csökkenthető.
Ahogy említettük, a kiva esetében nem csak a foglalkoztatás ösztönzése fontos, de a beruházások elősegítése is. Ennek érdekében a jogszabály az új beruházás összegéig rugalmasabb szabályozást biztosít az általános veszteségelhatárolási szabályoknál. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévi és a következő évi adóalap csökkenthető a személyi kifizetések terhére is.
Hogyan?
A kiva éves elszámolású, így azt bevallani az adóévet követően, május 31-ig kell. Ez alól természetesen kivétel az adóalanyiság megszűnése, ebben az esetben az azt követő ötödik hónap utolsó napja a határidő. (Június 15-i megszűnés esetén ez tehát november 30.) Adóelőleget megállapítani és megfizetni negyedévente kell, az azt követő hónap 20-ig. Milyen esetben kerülhet ki egy adózó a kiva hatálya alól? Ennek oka lehet a fentebb említett határétékek átlépése, ám nem automatikusan. Miközben például a belépésnél 50 fő a maximum, az adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszám meghaladja a 100 főt. Ugyanígy a bevételnél a 6 milliárd forintos értékhatár hozza magával a kiva-alanyiság megszűnését.
Nyitókép: Shutterstock
