Változatos távmunkavégzési formák terjedtek el mostanában, például a határon átnyúló home office, a „mobile working” (távmunka fix munkaállomás nélkül), vagy akár a „workation” (távmunka külföldi nyaralás alatt). Ezek a flexibilis távmunkák hozzájárulhatnak a munkavállalók megtartásához, megkönnyíthetik a külföldi munkaerő alkalmazását. Oda kell azonban figyelni, milyen szabályok, közteherfizetési kötelezettségek vonatkoznak a foglalkoztatásra a munkáltató, a munkavállaló és a munkavégzés országában.
Társadalombiztosítás
Magyarországon a munkavállalótól levont tb-járulék 18,5%, a munkáltató által a bruttó bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó pedig 13%. Az Európai Gazdasági Térségben a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó szabályokat egységesen szabályozzák – az Európai Parlament és Tanács szociális rendszerek koordinálásáról szóló rendelete alapján egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat.
A tevékenységüket szokásosan egy tagországban végző munkavállalók a munkavégzés helyének országában lesznek biztosítottak.
Ha egy munkavállaló a tevékenységét szokásosan egynél több tagországban végzi, azonban jelentős részét (a koordinációs rendelet szerint egy év alatt legalább 25 százalékát) a lakóhelyének országában, akkor a lakóhely országában lesz biztosított, függetlenül a más államokban végzett munkától.
Ha például egy osztrák munkáltatónál dolgozik egy magyar munkavállaló is, a munkaidő minden munkanapon azonos. Ha az osztrák munkáltató heti egy nap home office-t engedélyez, akkor az a magyar dolgozónál 20 százalékos lakóhely szerinti országában végzett munkát eredményez (ami nem minősül jelentősnek). Így, ha a magyar munkavállalónak csak az osztrák munkáltatója van, akkor a biztosítási kötelezettség a munkáltató székhelye szerinti országban, tehát Ausztriában marad. Ha viszont ugyanez a munkáltató heti két nap otthoni munkavégzést biztosít, akkor már a tevékenység 40 százaléka esik a lakóhely szerinti országra (ami már jelentősnek számít), így a tb-jogviszony már oda tevődik át, és a járulékokat Magyarországon kell megfizetni.
Így ha külföldi távmunkában 25 százaléknál több a lakóhely szerinti országban a munkavégzés, az jelentős többletadminisztrációt jelenthet a munkáltatónak, hiszen nyilvántartásba kell vetetnie magát a dolgozó lakóhelye szerinti országban, meg kell állapítania az ottani szabályok szerinti közterheket, ezeket meg kell fizetni és be is kell vallani az illetékes adóhatóság felé. A dolgozó pedig jó hat tudja, hogy ez megtörtént-e, mert ha a munkáltató elmulasztja a bejelentkezést, akkor a munkavállaló köteles teljesíteni a járulékfizetést.
Jövedelemadózás
A személyi jövedelemadó Magyarországon 15%. Az szja kapcsán azonban nincs általános, több országra kiterjedő rendelet, hanem mindig az érintett államok közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény az irányadó. Amennyiben nincs ilyen egyezmény, a jövedelem mindkét országban adóztathatóvá válik – ebben az esetben a magyar magánszemély beszámíthatja külföldön befizetett adóját a magyar adókötelezettségébe, azonban a magyar adófizetés alól így sem mentesülhet. A Magyarország által köttetett egyezmények általánosságban munkaviszonynál a magánszemély illetőségének államába telepítik az szja-fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a munkát ténylegesen a másik államban végzik.
Vegyük az előbbi példát: osztrák munkáltató, magyar munkavállaló, de van lehetőség home office-ra is. Ilyenkor meg kell osztani az adóztatást az érintett országok között – azaz azokon a napokon, amikor a magánszemély Ausztriában dolgozik, bérének időarányos része után Ausztriában adóköteles, amikor pedig home office-ban van, bérarányosan Magyarországon keletkezik szja-fizetési kötelezettsége.
Bizonyos országokban az szja-fizetés is munkáltatói regisztrációhoz kötött, más országokban, így Magyarországon is azonban a munkavállaló kötelezettsége befizetni és bevallani a külföldi munkaviszonyában keletkező szja-t.