Duplájára emelkedett 2023. január 28-tól az az összeg, amely a munkába járás költségtérítéseként adómentesen adható a gépjárművel ingázó munkavállalók számára: az összeg mostantól 15 forint helyett 30 forint kilométerenként.
Az emelés – amely a 16/2023. kormányrendelet alapján egyelőre a veszélyhelyzet idejére alkalmazható, jó eséllyel azonban azt követően is hatályos marad – a 2023 januárjától fizetett költségtérítésnél alkalmazható. A változás ugyanakkor csak az adómentes átalány összegét érintette, a költségtérítés rendszere nem változott.
Így tehát változatlan maradt az is, mihez adható adómentes juttatás: munkába járáshoz vehető igénybe ez az átalánytámogatás. Fontos, hogy – mint a munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló kormányrendelet kimondja –, „munkába járásról” alapvetően a lakóhely vagy tartózkodási hely közigazgatási határán túl elhelyezkedő munkahely esetében beszélhetünk.
Mit jelent az adómentesség?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján azt, hogy a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet egy magánszemély a munkáltatótól munkába járás esetén költségtérítés címén (különösen a saját gépjárművel történő munkába járás esetén) kap, ha annak összege nem haladja meg a 30 forintot kilométerenként a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely közötti, hazautazásnál (ez legfeljebb heti egy alkalom) pedig a munkahely és a lakóhely közötti mért oda-vissza távolságra. Vagyis ha például a munkavállaló a munkahelyétől 30 kilométerre lakik, és naponta jár be, akkor 22 munkanapos hónappal számolva
30 ft/km x (30 km x 2) x 22 nap = 39 600 forint
lehet az adómentes költségtérítés. Az természetesen ennél magasabb összegben is fizethető, ám az adómentes feletti rész már adóköteles jövedelemnek számít. Az szja-törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.
Közösségi közlekedés
Említettük, hogy a 30 Ft/km-es szabály különösen a saját gépjárművel történő munkába járásra vonatkozik. Adómentes lehet azonban a munkába járás költsége abban az esetben is, ha ez közösségi közlekedéssel történik. Az szja-törvényben meghatározott szabály ilyenkor az, hogy az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő munkába járásnál adómentes juttatást legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben adható. (Ez természetesen nem csak pénzbeli juttatást jelenthet, hanem magát a bérletet is.) Van azonban egy alsó érték is, ez pedig a bérlet vagy menetrend árának 86 százaléka, amelyet köteles kifizetni a munkáltató az ingázók számára. Itt is van egy felső határ, amelyet minden évben, az inflációhoz igazítva határoz meg a kormány. Ez 2023-ban havonta 47 820 forint.
És ha nincs összeköttetés közösségi közlekedéssel?
Abban az esetben, ha a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között nincs összeköttetés közösségi közlekedéssel, vagy azt csak hosszú (vagyis az út megtételéhez szükséges időnél hosszabb) várakozással lehetne megoldani, a munkáltató köteles megfizetni az adómentes költségtérítés 60 százalékát, vagyis jelenleg kilométerenként 18 forintot. Ugyancsak jár ez az összeg, ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, illetve súlyos fogyatékossággal él, ezért nem képes igénybe venni a közösségi közlekedést – még abban az esetben is, ha munkába járását hozzátartozója biztosítja. És azoknak is jár a 18 forintos térítés, akik tíz év alatti gyereke van. Ez utóbbi két esetben attól a korlátozástól is eltekintettek a jogalkotók, hogy a munkába járáshoz köthető költségtérítés alapvetően két település közötti ingázásra vonatkozik.
