Mi jár a dolgozónak, ha a koronavírus közelébe kerül valamilyen módon, például felmerül a fertőzés gyanúja, karanténba kerül, meg is fertőződik, a munkahelyén fertőződik meg, illetve ha a gyerekével kell otthon maradnia?
Ha karanténban van a dolgozó, de nem beteg
Ha fertőzött személlyel érintkezett a dolgozó (például családon belül vagy más kontaktszeméllyel), de nem kapta el a koronavírust, a hatóság akkor is karantént rendelhet el. Ez az időszak keresőképtelenségnek számít, amire 60 százalékos táppénz jár (de legfeljebb napi 10 733 forint), a kezdetektől fogva. (Betegszabadság nem jár, mert megbetegedés nem történt.)
Az az eset nem számít keresőképtelenségnek, ha külföldi útról hazaérve kerül hatósági karanténba a dolgozó, vagy pedig nem hatósági a karantén, hanem önkéntes – ezekben az esetekben táppénz sem jár. Ha szerencsés esetben otthonról is tud dolgozni a munkavállaló, akkor bért kaphat. Szóba jöhet még a szabadság is, amennyiben van még neki. Ha se táppénz, se szabadság, se home office nem lehetséges, akkor a munkáltató hozzájárulásával mentesíthető a dolgozó a munkavégzés alól – ekkor azonban nem jár neki munkabér, nem lesz biztosított, így fizetnie kell a napi 257 forintnyi egészségügyi szolgáltatási járulékot is, ha ezt a munkáltató nem vállalja át tőle.
A munkáltató azonban dönthet úgy is, hogy mégis teljes vagy csökkentett fizetést ad a mentesítés idejére. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetnie, sőt még a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken. (A járulékokat csökkentett bér mellett is legalább a minimálbér 30 százalékára kell megfizetnie a munkáltatónak.)
Ha meg is betegedett a dolgozó
Megbetegedéskor az alkalmazottnak először 15 napnyi betegszabadság járhat, ami a távolléti díj 70 százaléka. A betegszabadság egy évre lehet maximum 15 nap – ha már korábban elfogyott az adott évben, akkor kezdettől táppénz jár, alapesetben 60 százalékos.
Amennyiben bizonyíthatóan a munkahelyén betegszik meg a dolgozó, akkor az foglalkozási megbetegedésnek számíthat, és 100 százalékos ún. baleseti táppénzre jogosít. A foglalkozási megbetegedés gyanúját az orvos jelenti be a kormányhivatalhoz, ahol kivizsgálják, valóban bizonyíthatóan a munkahelyén betegedett-e meg a dolgozó. A koronavírus is lehet foglalkozási megbetegedés, és nem csak az egészségügyben vagy az oktatásban, hanem bármilyen típusú munkahelyen.
Amíg a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása tart, addig betegszabadságot, illetve táppénzt kap a dolgozó. Ha a hatóság kimondja, hogy foglalkozási megbetegedésről volt szó, akkor utólag korrigálni kell a számfejtésben, és baleseti táppénzt kell adni a foglalkozási megbetegedés kezdetétől.
Gyermekápolási táppénz
Ha az orvos szerint nem beteg a kiskorú gyerek, de az iskolai koronavírus-protokoll miatt otthon kell maradnia, és felügyeletéről a szülőnek kell gondoskodnia, akkor a szülő méltányosságból mentesülhet munkavégzési kötelessége alól, ám nem jár neki munkabér és táppénz sem, mert nem beteg a gyerek.
Ha az orvos szerint beteg a gyermek (például koronavírusos) és 12 év alatti, akkor a szülő otthon maradhat vele és keresőképtelenné nyilvánítható, így 60 százalékos gyermekápolási táppénzt kaphat. 12 évesnél idősebb beteg gyermekre fő szabályként nem jár táppénz (legfeljebb méltányosságból járhat), viszont a munkavégzés alól mentesülhet a szülő, fizetés nélkül.
Ha nem jár táppénz a szülőnek, amíg a gyerekre vigyáz, de otthonról tud dolgozni, vagy van még szabadsága, azzal át tudja hidalni ezt az időszakokat. Ellenkező esetben társadalombiztosítási jogviszonya szünetel, és köteles lesz az otthoni felügyelet tartamára megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulék időarányos részét.
Összefoglalónk alapjául a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (PwC Legal) szakértői anyagai szolgáltak.
(Nyitókép: Kelly Sikkema / Unsplash)
