Csokorba szedtünk néhány olyan közszájon forgó, nyugdíjjal kapcsolatos vélekedést, amelyek nem feltétlenül, vagy egyáltalán nem felelnek meg a nyugdíjakkal kapcsolatos jogszabályokban rögzítetteknek.
Részmunkaidővel több idő alatt, azaz később lesz meg a 40 év szolgálati idő.
A kiindulópont az, hogy az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló nyugdíjjárulék-köteles keresetektől, vagy pontosabban fogalmazva „életpálya-átlagkeresettől” függ. A szolgálati idő hossza pedig két szempontból is lényeges, egyrészt a nyugdíjjogosultságnál (vagyis hogy hány év szolgálati idő van), másrészt a nyugdíj összegének kiszámításánál. És e két szolgálati idő nem feltétlenül egyforma.
Az, hogy a részmunkaidő hogyan számít bele a nyugdíjba attól függ, hogy a kereset eléri-e a minimálbért. Ha elérte, akkor nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy részmunkaidőben dolgozott-e a nyugdíjigénylő. Ha nem érte el a minimálbért a részmunkaidős kereset, attól még az adott időszak teljes egészében szolgálati időnek számít, azaz például egy év részmunkaidő akkor is egy év szolgálati időnek fog megfelelni. Viszont a nyugdíj összegének kiszámításánál arányosítva számolnak a szolgálati idővel, ha a minimálbérnél kisebb volt a kereset.
A nyugdíj előtti évek keresete döntő a nyugdíj összegének meghatározásánál.
Mint írtuk, a nyugdíj összegét az életpálya-átlagkereset alapján számítják ki, és az összeg függ a számításánál figyelembe vehető szolgálati időtől is. Mivel életpálya-átlagkeresetből számítják ki az ellátás összegét, így a nyugdíj összege nem vezethető le az utolsó havi, vagy az utolsó évi, esetleg utolsó 5 vagy 10 évi nettó átlagkeresetünkből. Mint a nyugdíjguru is kitér rá, az idei nyugdíjmegállapításnál például az életpálya-átlagkereset számításakor az 1988-2022 közötti időszak, azaz 34 év kereseteit kell figyelembe venni. Vagyis mindegyik év keresete beszámít, és az egyes évek nettó kereseteit az adott évi valorizációs szorzóval hozzák fel a nyugdíjazás évét megelőző évi szintre.
Az induló nyugdíj összege pedig a számított nettó életpálya-átlagkereset és a megszerzett szolgálati idő (teljes év) tartamától függő nyugdíjszorzó szorzatából adódik.
Csak 40 év szolgálati idővel lehet teljes öregségi nyugdíjat kapni.
Valójában a teljes öregségi nyugdíjhoz minimálisan 20 év szolgálati időre van szükség. Viszont azzal számolni kell, hogy minél rövidebb a szolgálati idő, annál kisebb a nyugdíjszorzó, vagyis a nyugdíj is. Így míg 20 év szolgálati idő esetén mindössze 53 százalék a nyugdíjszorzó, 30 évnél 68 százalék, 40 évnél 80 százalék és ha valaki legalább 50 év szolgálati időt szerez, akkor éri el a 100 százalékot.
Csak 65 évesen lehet nyugdíjba vonulni.
A fő szabály valóban ez, és a férfiak számára nincs is más lehetőség, viszont a nőknek van. Idén a 65 éves nyugdíjkorhatáruk betöltésével az 1957-ben született személyek mehetnek öregségi nyugdíjba, valamint azok a nők, akik teljesítik a Nők 40 program kedvezményes nyugdíjba vonulás feltételeit. A Nők 40 is levonás nélküli teljes öregségi nyugdíjat jelent. Ehhez meg kell lennie legalább 40 évi jogosultsági időnek, amelyből alapesetben legfeljebb 8 év lehet az a szolgálati idő, amit a gyermeknevelési ellátások folyósítási idejével szerzett az anya. Vagyis legalább 32 év szolgálati időt keresőtevékenységgel, azaz munkával kell megszereznie.
És persze azok is beadhatják az öregségi nyugdíj iránti igényüket, akik a 65 éves korhatárt vagy a Nők 40 feltételeit már az előző években teljesítették, de nem kérték rögtön a nyugdíjazásukat.
