A kisadózók tételes adózásával (kata) kapcsolatban tavaly novemberben hajmeresztő szigorítási tervek kerültek elő, amiket utóbb cáfolt a Pénzügyminisztérium. Annyi azért elég egyértelműen kiderült, hogy azt szeretnék, ha nem a munkaviszony alternatívájaként tekintenének egyes cégek a kisadózásra, azzal a nem titkolt céllal, hogy megtakarítsák a foglalkoztatás még mindig elég magas közterheit.
Többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is azt taglalta, hogy sokan visszaélnek a lehetőséggel, ezért lehet szükség szigorításra.
Egyelőre a szigorítást nem lépték meg, de valószínűleg le sem tettek róla – úgy tudni, elvileg újabb egyeztetések jöhetnek a témában. Varga Mihály pénzügyminiszter is jelezte korábban, hogy a kata szabályainak megváltozása csak 2020-ban következhet be, és csakis a visszaélések megakadályozását, a katások érdekeinek védelmét szolgálná. Egyelőre annyi biztos, hogy a feltételek nem változtak:
- Évi 12 millió forintos értékhatárig lehet katázni, főállásban havi 50 ezer forint kataadó megfizetése mellett (választhatóan lehet 75 ezer forint is az adó, hogy magasabb legyen a tb-alap). Mellékállásban havi 25 ezer forint az adó. Évi 12 millió forintot meghaladó befolyt árbevétel felett 40 százalék az adó.
- A megszabott hét feltételből továbbra is elég kettőnek megfelelni ahhoz, hogy a katázás ne minősüljön munkaviszonynak.
Egy változás azonban mégis lesz júliustól, ami a katásokat is érinti.
Online be kell küldeni (egyelőre a vállalkozásoknak kiállított) minden számlát a NAV-hoz, akkor is, ha alanyi áfamentes számláról van szó.
Konkrét példával érzékeltetve a különbséget a munkaviszony és a kata költségei között:
- Ha katásként havi fél millió forintot számlázunk, abból leegyszerűsítve 450 ezer forint marad.
- Ha egy munkáltató nettó 450 ezer forintot szeretne fizetni a dolgozójának, az neki összesen 800 ezer forintjába kerülne.
Ha tehát a katás nem felel meg a hétből legalább két feltételnek, akkor a NAV vélelmezheti, hogy munkaviszonyt leplez a kisadózás, és vizsgálatot kezdeményezhet.
A hét feltétel, amiből legalább kettőnek meg kell felelnie a katásnak, a következő:
- A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végzi.
- Naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte.
- A megbízó nem ad utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
- A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
- A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (megbízó) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére.
- A munkarendet – például a munkaidőt – a kisadózó határozza meg.
- A mellékállású kisadózó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül.
A Pénzügyminisztérium változtatási terveit a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete fedte fel ősszel. Ruszin Zsolt alelnök szerint nem kellene bolygatni a katásokat, mert a feltételrendszer megfelelő most is. Legfeljebb annyit lenne érdemes változtatni, hogy előírhatnák, a bevallásban tüntesse fel az adózó azt a két feltételt, ami alapján jogosult katázni. Ezzel szerinte el lehetne oszlatni a kételyeket.
Egyelőre nincs ilyen előírás sem. Azt viszont kilátásba helyezték, hogy jobban ellenőrzik a katásokat. Az autokrata munkatársa, Kristó Zoltán januárban azt nyilatkozta a Portfóliónak, hogy a várható NAV-ellenőrzések elsősorban a bújtatott munkaviszony felfedésére irányulhatnak, de legelőször a bevételi nyilvántartást kérhetik a revizorok.