A mai munkaerőhiányos környezetben fontos, hogy kik vonhatóak be még a foglalkoztatásba. Jól jöhet ehhez a nyugdíjasok foglalkoztatása, különösen hogy júliustól újabb kör kap járulékmentességet.
Járulékmentesség
2020. július 1-jétől a jelenlegi négy egyéni járulékfajta olvad össze a társadalombiztosítási járulékba: a nyugdíjjárulék (10%), a természetbeni (4%) és a pénzbeli (3%) egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék (1,5%). Az új egységes társadalombiztosítási járulék 18,5 százalékos lesz. Ugyancsak július 1-től minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség.
Előzmény, hogy tavaly januártól minden munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjasnál eltörölték az egyéni járulékfizetési kötelezettséget. Jövedelmükből csak személyi jövedelemadót kellett vonni, akárcsak a nyugdíjas szövetkezeteknél dolgozóktól.
Idén júliustól, vagyis a tb-változások után is megmarad a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjasok ezen kedvezménye, nem kell majd levonni a keresetükből az összevont 18,5 százalékos tb-járulékot sem. Ami újdonság, hogy idén júliustól már nemcsak munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasoknak jár majd a járulékmentesség, hanem minden dolgozó nyugdíjasnak, bármilyen jogviszonyban szereznek is keresetet.
A járulékmentesség vonatkozik például az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás keretében foglalkoztatott nyugdíjasokra is, tőlük a jelenlegi 15 százalék helyett júliustól csak 9,5 százalék ekhót vonnak majd le. A közszolgálati nyugdíjasok munkaviszonyos foglalkoztatása szintén járulékmentes lesz. Viszont foglalkoztatásuk továbbra is csak külön engedéllyel lehetséges, és választaniuk kell, hogy a nyugdíjukat veszik fel, vagy pedig a bérüket.
Szociális hozzájárulási adó
A munkáltatók más szempontból is jól járhatnak a nyugdíjasok foglalkoztatásával, 2019-től ugyanis már a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjasokra sem kell nekik megfizetniük a szociális hozzájárulási adót, ami jelenleg 17,5 százalék. Ezen kívül nem kell szochót leróni a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas nyugdíjas vállalkozóra, az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozóra, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjára sem.
Kereseti korlát
A nyugdíj melletti munkavégzésnél az öregségi nyugdíjasoknál eddig sem volt kereseti korlát, tavaly júliustól pedig már a nők negyveneseknél sem kellett munkaviszony melletti munkavégzésnél alkalmazni a kereseti korlátot. A kereseti korlátot ugyanis csak azokra a jövedelmekre kell alkalmazni, amelyekre járulékfizetési kötelezettség van. Mivel idén júliustól már semmilyen jogviszonyban nem kell járulékot levonni, így logikus, hogy a negyvenévnyi jogviszony után nyugdíjba vonuló nőknél sem kell semmilyen munkavégzés kapcsán figyelembe venni a kereseti korlátot.
Megmarad viszont a korlátozás azoknál, akik nem klasszikus nyugdíj, hanem korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett dolgoznak, mert rájuk nem vonatkozik júliustól a tb-járulékmentesség. Ezért amint eléri az év során a keresetük a havi minimálbér 18-szorosát, azaz idén a 2 millió 898 ezer forintot, a következő hónaptól év végéig szüneteltetni kell számukra az ellátás folyósítását.
