A társasági adó felajánlása, vagyis az adóról való rendelkezés – még ismertebb nevén a „tao” a magyar adórendszer évek óta meglévő sajátossága.
A lényege az, hogy a fizetendő társasági adó egy részét a törvényben meghatározott célokra lehet felajánlani. A felajánlás természetesen nem csak egy célra történhet, hanem jogcímek között megosztva is. A módja pedig: a felajánló az adóhatóságnál jelzi a támogatott felet, a NAV pedig a teljesített adóelőlegből vagy adóból utalja a kedvezményezett felé az összeget.
A legfontosabb változás 2019-ben a felajánlással kapcsolatban a kulturális intézmények kivétele volt a támogatott körből, 2020-ban így a felajánlást az adóévi adóelőleg, illetve adó meghatározott részéről a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint két célra lehet megtenni: filmalkotások, illetve látvány-csapatsport (a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda) támogatására.
Még egy fontos változás történt 2020. január 1-jétől
Az adózóknak – beleértve a csoportos társaságiadó-alanyokat – az adóelőleg 80 százalékáig lehet felajánlást tenniük a korábbi 50 százalék helyett. (Az viszont nem változott, hogy az adóelőleg és az adó terhére történő felajánlás összesen legfeljebb a fizetendő adó 80 százaléka lehet.) A sportok adókedvezményénél ezzel párhuzamosan ingatlanonként és támogatási időszakonként 300 millió helyett már 600 millió forint lehet a támogatások összértéke. A támogatható amatőr sportszervezeteknél és alapítványoknál is meghaladhatja a 300 milliót a támogatott beruházás, felújítás, ennek azonban az a feltétele, hogy az már érdemben megkezdődött, vagy legalább két évvel meghosszabbítható.
Hogyan lehet az adóelőleg terhére felajánlást tenni?
Természetesen nem kell minden esetben ugyanakkora arányt megjelölni, és nem is kötelező az előlegkötelezettségből felajánlást tenni. A 2020. adóévi adóelőleg terhére a 20RENDNY jelű nyomtatványon lehet – természetesen elektronikus úton – rendelkezni, az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig lehet rendelkezni. Filmalkotás esetében a nyilatkozat benyújtásáig a NAV rendelkezésére kell bocsátani a felajánláshoz elvárt igazolást is. (A sportok esetében az igazolást a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül „közvetlenül” küldi meg az állami adóhatóság részére, az adózónak ezt nem kell csatolnia.)
Az adóelőleg-nyilatkozat módosítható
Egy adóévben legfeljebb öt alkalommal, függetlenül attól, hány nyilatkozatot nyújt be egy adózó egy évben. Ha az adózó valamely időszakra tett felajánlása összegét kívánja módosítani, az nem érintheti azon adóelőlegeket, amelyek megfizetésére előírt határidő már letelt, vagyis csak a módosítást követően esedékes adóelőlegek terhére tett felajánláson lehet változtatni. Így például ha valaki februárban a márciusi és áprilisi hónapra is felajánl egy összeget, március közepén a márciusi és az áprilisi felajánlás módosítható, a februári már nem – tiszteletben tartva természetesen a 80 százalékos felső határt. Az éves társaságiadó-bevallás határidejéig további összegekről lehet rendelkezni – természetesen megint csak akkor, ha nem merítette ki korábban az adókötelezettség 80 százalékos határát a felajánlás.
Az éves felajánlás természetesen speciális, hiszen végső soron itt derül ki, hogy az adókötelezettség 80 százaléka valójában mennyi. A 80 százalékhoz a 9 százalékos mértékű társasági adót a felajánlás előtt csökkenteni kell az adókedvezményekkel és a külföldön megfizetett társasági adóval. Logikus a kérdés: mi történik akkor, ha valaki több adót utal át, mint azt az éves elszámolás lehetővé tenne? A korábban jogszerűen átutalt összeg a kedvezményezettnél marad, tehát azt már nem vonja el tőle a NAV még abban az esetben sem, ha a felajánlás nem csupán a 80 százalékot, de a teljes adókötelezettséget is meghaladja. Nem érinti így a korábban már átutalt összeget az sem, ha a NAV határozata vagy az adózó önellenőrzése során csökken a fizetendő adó, így a 80 százalékos korlát is. Ilyen túlutalás esetén a 80 százalékot meghaladó részt a következő adóévre felajánlott összegnek kell tekinteni, tehát az adózónak újabb nyilatkozatnál a pluszban átutalt összeget figyelembe kell vennie. Az adóhatóság pedig a túlutalás összegét megfizetett adóelőlegként – a soron következő adóelőlegek összegében – veszi figyelembe.
Ahhoz természetesen, hogy a kedvezményezett megkapja a pénzt, a határidőben benyújtott bevalláson túl arra is szükség van, hogy az adózó az érintett előleget befizesse az adóhatóságnak. (Egészen pontosan nem lehet az átutalás napján 100 ezer forintot meghaladó adótartozása. Ennek érdekében más adónem esetében fennálló túlfizetést ád lehet vezetni a tao-számlára.)
Nyitókép: Erik Witsoe / Unsplash
