Akár egyéni vállalkozásról van szó, akár cégről, minden esetben elvárás az, hogy rendelkezzen egy székhellyel. Az Adózás rendjéről szóló törvény a székhelyet úgy határozza meg mint a cégbejegyzésben, nyilvántartásban ekként megjelölt hely, ennek hiányában, vagy pedig ha több ilyen hely is van, akkor a központi ügyvezetés helye.
Azoknál a természetes személyeknél, akik az Szja. törvény szerint szintén egyéni vállalkozónak minősülnek, ilyen a nyilvántartást vezető kamaránál székhelyként vagy irodaként megjelölt hely. Egy harmadik eset pedig az, ha az adóügyi illetőséget nemzetközi szerződés az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, ebben az esetben a székhely a belföldi adóilletőségű, de külföldi személy szempontjából az üzletvezetés helye.
Székhely, tartózkodási hely, telephely, fióktelep
Bár a legkisebb vállalkozások esetében ez sokszor ugyanaz, de a törvényben megkülönböztetik a székhelyet és a tartózkodási helyet (ez a lakcímnyilvántartóban szereplő cím), a telephelyet (ez az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják), amely független attól, hogy a székhely pontosan hol található. Egy további kategória a fióktelep, ez más településen székhellyel rendelkező vállalkozások telepét jelenti – például külföldi székhelyű társaság magyarországi telepét.
Egyéni vállalkozások székhelye
Egyéni vállalkozásoknál az alapításkor már jelezni kell, mi lesz a székhely, ez a bejegyzett iroda (természetesen a szó adminisztratív értelmében), ahová a hivatalos iratok érkeznek, ahol a vállalkozó őrzi ezeket. Fontos, hogy ez olyan hely lehet, amely a vállalkozó tulajdonában van, jogosult a használatára – tehát ha nem az övé az ingatlan, akkor a vállalkozási tevékenység folytatására engedélyt kap a tulajdonostól. A címhasználati jogosultság igazolását kéri a hatóság – például a tulajdoni lappal. Természetesen van lehetőség a székhely megváltoztatására, ezt elektronikusan, a webes ügysegéden keresztül lehet elindítani. Ebben az esetben a helyi adózás miatt az önkormányzatnál is jelezni kell a költözést – mind az új bejegyzést, mind a távozást, és a kamaránál is regisztrálni kell az új székhelyet.
Társas vállalkozások székhelye
Mindez természetesen igaz a társas vállalkozásokra is, esetükben azonban még egy dologra kell ügyelni: a cég székhelyét táblával kell jelölni. Ez még akkor is így van, ha a cég székhelye egyben a cégtulajdonos lakása. A tábla hiánya pedig súlyos következményekkel járhat: ha helyszíni ellenőrzésen nem találják a szabályszerű kiírást, vagy éppen postai küldemény nem találja meg a címzettjét a székhely jelölésének hiánya miatt, az adóhatóság törölheti a vállalkozás adószámát, a cégbíróság pedig elindíthatja a megszüntetést. Ezért nem árt a pontos és teljes cégnév mellé a pontos címet is feltüntetni (ha van, a kapucsengőn is), az esetleges nyitvatartási időről is tájékoztatni – és mindezt úgy, hogy a tábla jó eséllyel a helyén maradjon.
Cégalapítás
Akárcsak az egyéni vállalkozás bejelentésekor, a cégalapításkor is jelezni kell a székhelyet, a cégalapításkor elfogadott okiratban kell rendelkezni arról is, hogy a székhely a központi ügyintézés helye-e. Ha nem, természetesen annak a helyét is jelezni kell. Az eltérő ügyintézési hely abban az esetben jellemző, ha a székhely csupán egy kézbesítési cím.
Ennek tipikus esete az úgynevezett székhelyszolgáltatás, ebben az esetben egy szolgáltató biztosít mindent, amit a hatóság elvár egy székhelytől: hogy átvegye a hivatalos küldeményeket, hogy szükség esetén ügyfélszolgálatot tartson. A székhelyszolgáltatás szabályait a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet tartalmazza. Ebben szerepel például az, hogy egy ilyen szolgáltatás határozatlan idejű megbízási szerződéssel lehet biztosítani, és természetesen a szolgáltatóra is igaz, hogy olyan ingatlanban működhet, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ellenkező esetben csak akkor, ha valamilyen jogviszony áll fenn a szolgáltató és a megbízó között.