Az újlakások piacát lendítheti fel, hogy a kormány 2021-től ismét lehetővé tette az új építésű ingatlanok esetében a szuperkedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását.
A kedvezmény 2022 végéig él, és azokra a lakóingatlanokra vonatkozik, amelyekre igaz a következő: többlakásos ingatlanban lévő lakás esetén az alapterület nem haladja meg a 150 négyzetmétert, családi házaknál pedig nem nagyobb 300 négyzetméternél. Az „új építésű” azokra az ingatlanokra érvényes, amelyeknek az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, illetve a használatbavétel tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év. Az időbeli korlát pedig arra vonatkozik, hogy 2022 végéig meg kell lennie az építési engedélynek, illetve, ha ez nem szükséges, az építési tevékenységet eddig az időpontig be kell jelenteni – ha ezek a feltételek teljesülnek, az értékesítés maga lehet 2023. január 1. és 2026. december 31. között is. (A 2021. január 1. előtt kötött szerződésekre az abban szereplő adómérték marad érvényes később is.) Egy másik törvény alapján ugyancsak 5 százalékos áfát kell fizetni a rozsdaövezetekben létesülő lakások után, itt az időbeli korlát csak annyi, hogy a szerződést a jogszabály hatályba lépése után kell(ett) aláírni.
Érdemes ugyanakkor megnézni a kivételen túl azt is, mik az általános szabályok.
Azt, hogy általánosságban mi minősül lakóingatlannak, az Áfatörvény két szemponttól teszi függővé: egyfelől az ingatlan-nyilvántartásban lakásként vagy lakóházként kell bejegyezni, másfelől a használatbavételi engedélyét is lakásra kell kiadni (akár albetétesítés formájában). Nem lakóingatlan azonban az olyan helyiség, amelyik nem szükséges a lakás rendeltetésszerű használatához, még akkor sem, ha az egybeépült a lakóépülettel – a törvény példaként erre a garázst, a műhelyt, az üzlethelyiséget és a gazdasági épületet nevezi meg.
Az általános szabály szerint a lakóingatlanok értékesítése áfamentes, az áfatörvény 86. §-a alapján az új építésű lakóingatlanok esetében normál, 27 százalékos kulccsal kell adózni – leszámítva természetesen a fentebb említett kedvezményeket. Szintén áfamentes a beépítetlen ingatlan(rész), nem építési telek, adót kell fizetni azonban az építési telek után. Áfamentes az ingatlan vagy ingatlanrész bérbeadása is, kivéve, ha azt kereskedelmi szálláshelyként adják bérbe, vagy ha közlekedési eszköz parkol ott – mint láthattuk, a garázs nem minősül a törvény szerint lakóingatlannak. Az eladó ugyanakkor dönthet úgy, hogy az adómentes ingatlan értékesítésekor (tehát nem új lakásnál) az általános áfaszabályokat alkalmazza, és dönthet úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, de a lakóingatlanok esetében marad az adómentességnél. Ezt nyilatkozatban kell jeleznie az adóhatóság felé, és ettől az első ilyen típusú értékesítéshez képest öt évig nem térhet el.
Nem evidens az adózás menete sem.
Fordított adózás alá esik ugyanis az építési szerződés alapján történő ingatlanátadás és az alapesetben áfamentes használt ingatlan értékesítése is, de csak abban az esetben, ha mind az értékesítő, mind a vevő adóalany, és az értékesítő az áfafizetést választotta. Minden egyéb esetben az új ingatlan értékesítése és az építési telek értékesítése egyenesen adózik.
Az adókötelezettség időpontjának azt tekintik, amikor az ügylet megvalósul, vagyis az átvevő válik tulajdonossá.
Ha pedig fordított adózásról van szó, akkor a számla kézhezvételekor, az ellenérték kifizetésekor vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani az adót – attól függően melyik következik be először. Ha előleget fizettek, akkor a fizetendő adót annak jóváírásakor kell meghatározni. A lakóingatlanok bérbeadása alapesetben szintén adómentes, ám az értékesítéshez hasonlóan dönthet úgy egy adóalany, hogy adókötelessé kívánja azt tenni. Ezt ugyanúgy jeleznie kell az adóhatóság felé, és öt adóéven át nem módosítható.
A lakóingatlanok után esetlegesen megfizetett áfa a törvény szerint nem vonható le, mivel az levonási tilalom alá esik. Ez nem csak a lakóingatlan értékesítésére vonatkozik, de a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó sem vonható le. Ez eltér a nem lakóingatlanként (például irodának) használt ingatlanoktól, ott azt kell figyelembe venni, hogy az adózó olyan tevékenységet végez-e ott, amely alapján adólevonásra jogosult. Ha tehát például oktatáshoz használja, amely áfamentes tevékenység, akkor ez nem mondható el, ha csak részben, akkor arányosítani kell.
Nyitókép: Luke van Zyl / Unsplash
