Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azoknak, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy oltást kaptak. A legújabb hírek szerint már az első oltás után ki fogják adni a védettségi igazolványt, azoknak is, akik korábban kapták meg azt. De kérheti-e az igazolványt a munkáltató?
Amíg nem kötelező az oltás
A hatályos jogszabályok szerint a koronavírus elleni védőoltás nem kötelező, így a munkáltató sem kötelezheti arra a munkavállalókat, hogy beadassák maguknak az oltást. Ha azonban a munkavállalónak van védettségi igazolványa, akkor a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje, dr. Szűcs László szerint emiatt a munkáltató tehet megkülönböztetést. De csak akkor, ha a megkülönböztetést az adott munkafeladat ellátásához kapcsolódó objektív körülmény indokolja.
Megkülönböztetést tehet a munkáltató például akkor, ha olyan munkakörbe szeretne felvenni, alkalmazni munkavállalókat, ahol a munkaköri feladatok jellege miatt a védettségi igazolvány megléte észszerű többletinformáció lehet. Példaként az egészségügyi dolgozók, gondozók, légiutaskísérők, nemzetközi fuvarozási vállalat sofőrjei, vagy akár egy regionális, több országot irányító ügyvezetői pozíciókat említette. Később – a vendéglátó- és szálláshelyek megnyitását követően – ide sorolható majd szerinte a pincér, illetve a turistákkal gyakran találkozó szállodai alkalmazott is.
Ilyen jellegű munkaköröknél észszerű és indokolt lehet rákérdezni arra, hogy a dolgozónak van-e védettségi igazolványa, hiszen az egyes ellátandó munkafeladatoknál nagyobb a kockázat, hogy a munkavállalók fertőzött személyekkel kerülhetnek kapcsolatba, illetve tőlük a betegséget maguk is elkaphatják vagy továbbadhatják. A védettség ismerete ezért a munkáltatónak és a munkavállalónak kölcsönös és méltányolható érdeke.
Ha mégis kötelező lenne az oltás egyes munkakörökben
Amennyiben később bármilyen hazai vagy külföldi jogszabály (külföldön) a védettségi igazolvány meglétéhez kötné egyes munkafeladatok ellátását, akkor már más lesz a helyzet. Ebben az esetben az igazolvány hiánya miatt el lehet utasítani az új munkavállaló pályázatát, a meglévő munkavállalóknál pedig módosítani kellhet a munkakört, de akár a munkaviszony megszüntetése is indokolt lehet – vázolta a cég másik szakértő ügyvédje, dr. Zsédely Márta.
Munkavédelmi szempontból is indokolt lehet kérni az igazolványt
A pandémia első hullámában gyakorlattá vált, hogy a csoportos munkahelyi megfertőződés veszélyének csökkentése érdekében a munkáltatók számos preventív intézkedést vezettek be, például a lázmérést vagy a Covid-kitettséget vizsgáló nyilatkozat bekérését. A szakértők szerint az ilyen munkáltatói intézkedéseket a jövőben el is lehet hagyni azoknál a dolgozóknál, akiknek van védettségi igazolványuk.
Amikor nem lehet különbséget tenni
A szakértők hangsúlyozzák, a munkáltató nem tehet különbséget a védettséggel rendelkező és nem rendelkező munkavállalók között olyan körülmények miatt, amelyek nem kapcsolódnak szűken véve a munkafeladatok teljesítéséhez vagy a munkavédelmi előírásokhoz. Így a munkáltató nem adhat magasabb díjazást a védettséggel rendelkező dolgozóknak pusztán a védettségük miatt, és nem zárhatja ki a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállalókat az általa biztosított juttatásokból és kedvezményekből. Rendkívüli munkavégzés elrendelésekor, illetve egyes munkaidő-beosztások elkészítésekor sem tehet a munkáltató indokolatlan különbséget a vírusvédettség alapján.
Az adatvédelemre is figyelni kell
Védettségi igazolványuk csak azoknak lesz, akik átestek koronavírus-fertőzésen, vagy akiket beoltottak. A Munka Törvénykönyve szabályai szerint csak olyan adat kérhető a munkavállalótól, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése szempontjából lényeges. A védettségi igazolvány megléte a fentiekben már említett okok miatt lényeges adatnak minősülhet.
A védettségi igazolványról – vagy annak hiányáról – adott nyilatkozat ugyanakkor a munkavállaló egészségi állapotára vonatkozó különleges adatnak minősül. Különleges adatot pedig a munkáltató csak kivételes esetben kezelhet. Az adatkezelés akkor jogszerű, ha – a megfelelő jogalap megléte mellett – megalapozottan hivatkozik az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) valamely kivételszabályára, amely mentesülést jelent a különleges adatok kezelésének általános tilalma alól. A védettségi igazolvány meglétének lekérdezése lehet olyan egészségügyi célzatú, illetve a munkavégzési képesség felméréséhez kapcsolódó adatkezelés, amely alapján jogszerű lehet, különösen a példaként említett munkakörökben. Ekkor is irányadó azonban az a szabály, hogy a munkáltató csak a legszükségesebb körben és ideig kezelheti a munkavállaló egészségügyi adatait, továbbá az adatkezelés tényéről és egyéb körülményeiről megfelelő tájékoztatást kell adnia.
Ami indokolt, és ami nem
A védettségi igazolvány meglétének ténye már önmagában elégséges adat a munkáltató számára a cél eléréséhez. A védettségi igazolványon szereplő egyéb adatok megismerése (így például az oltás ideje) viszont az adatkezelés szempontjából már nem lehet indokolt és arányos sem. A munkáltató ugyanis nem tud, és nem is jogosult az oltás egyéb körülményei alapján intézkedéseket hozni – magyarázta a cég harmadik szakértő ügyvédje, dr. Csenterics András.
A GDPR előírásai alapján és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eddigi ajánlásait és állásfoglalásait alapul véve a védettségi igazolványokról másolatot várhatóan a jövőben sem lehet majd készíteni (ismét csak a megfelelő adatkezelési cél hiánya miatt), de bemutatásuk a munkavállalótól kérhető lesz, és a későbbiekben az igazolvány száma is feljegyezhető lesz, ha ezt a hazai vagy külföldi jogszabályok előírják.
Kép: Ismail Mohamed / Unsplash
