Július elsejétől új szabályok szerint lehet háztartási alkalmazottat foglalkoztatni.
A módosítás apróságnak tűnik, ám annál komolyabb következményei lehetnek. Mielőtt azonban erről írnánk, nem árt tisztázni, ki is tartozik a háztartási alkalmazott kategóriájába, és hogyan lehet kifehéríteni az ilyen típusú munkavégzést. Ide tartozhat sokféle, egy háztartásban végezhető munka:
- a takarításon és mosáson kívül
- a főzés,
- vasalás,
- általában a házvezetés, ezen túl pedig
- a gyermekfelügyelet,
- az otthoni tanítás, korrepetálás, de
- a kert gondozása és az otthoni gondozás és ápolás is.
A tevékenység jellegén túl fontos, hogy a fenti munkák elvégzését nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként végzi valaki. Az is kizáró ok az ilyen típusú alkalmazáshoz, ha az összeköthető a foglalkoztató, a vele együtt élők vagy közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével, illetve az is elvárt, hogy a foglalkoztató is természetes személyként ad megbízást a munka elvégzésére. Ha ezek a feltételek teljesülnek, az adóhatóság nem várja el és nem ellenőrzi a szolgáltatásért fizetett díj utáni adózást, ám csak abban az esetben, ha a foglalkoztatást bejelentik a NAV-nál. A 2020-tól már a nyomtatványkitöltő alkalmazásból (ONYA) is indítható regisztrációt minden olyan hónapra meg kell tenni (akár előre), amelyikben ilyen háztartási munkavégzés történik, és díja is van, amely ezer forint. A havi ezer forintot attól függetlenül meg kell fizetni, hogy a hónapon belül hány napon történik munkavégzés. Ha nem történik meg a regisztráció, abban az esetben a kifizetett összeg után úgy kell adózni, mintha bérkifizetés történt volna.
Mi változik júliustól?
A díj összege változatlan marad, és a regisztráció módja is, ám a befizetendő ezer forintot mostantól adóként kezeli a NAV (302-es szám alatt). Ezt a díjat eddig a többi adónemtől külön tartotta nyilván a NAV, 2021. július elsejétől azonban ez a külön nyilvántartás megszűnik, ami hatással lehet az adóügyek intézésére is. Ugyanis, akárcsak a többi adó esetében, a be nem fizetett díj adótartozásként, a díjtöbblet túlfizetésként jelenik meg mostantól az adózó egyenlegében. Mindennek azért lehet jelentősége, mivel bizonyos igazolásoknál fontos, hogy ne legyen az adózónak hátraléka, a nullás igazolás hiányánál azonban súlyosabb lehet, hogy beszedésére végső esetben akár végrehajtási eljárást is indíthat az adóhatóság. Jó hír ugyanakkor, hogy – miután a többi adóhoz hasonlóan működik – a túlfizetés átvezethető, de egy másik adónemen megjelenő túlfizetés is átvezethető erre az adónemre – hívta fel a figyelmet tájékoztatójában a NAV.
Ezen túl az alkalmazás feltételei nem változnak a jövőben sem, így a megszerzett jövedelmet (megfelelő regisztráció esetén) nem köteles bevallani, utána nem köteles adót fizetni az alkalmazott.
Van azonban egy árnyoldala a regisztráció alapján végzett háztartási munkának
A díj megfizetése önmagában nem biztosítja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot, tehát sem nyugdíjra nem számíthat utána, sem egészségügyi ellátást nem vehet igénybe. Ha tehát valakinek nincs egyéb jövedelme (és tanulóként, nyugdíjasként vagy egyéb jogviszonyban sem jár neki tb-ellátás), akkor fontos, hogy megfizesse, vagy megfizessék utána a tételes egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha pedig rendszeres, nagyobb összegű kifizetésekről van szó, érdemes akár kisadózóként nyújtani a szolgáltatást annak, aki máshonnan nem biztosított: ebben az esetben katásként például havi 50 ezer forint megfizetésével tudhatja le a legtöbb adó- és járulék megfizetését. Természetesen ebben az esetben már nem kell regisztrálni az alkalmazottat, hiszen ilyenkor vállalkozóként végzi ugyanazt a szolgáltatást.
