A vállalkozások számára eddig is lehetőség volt arra, hogy munkavállalóikat tulajdonrész átadásával motiválják, ez az úgynevezett munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) azonban júliustól egy másik hasonló javadalmazási formával, a különleges munkavállalói résztulajdonosi programmal (KMRP) bővült.
Az MRP-ről szóló törvény módosításával létrehozott KMRP bizonyos tekintetben szélesebb körű juttatási forma, más tekintetben korlátozza a cégvezetőket. Abban viszont hasonlít a két program, hogy – a dolgozók ösztönzésén túl – a juttatás adóterhe a munkabér csaknem 50 százalékos közterheihez képest mindössze a tőkejövedelmekre rakódó 15 százalékos jövedelemadóval adózik, vagyis a lojalitást kedvezőbb adózás lehetőségével honorálták a törvényhozók. Az is közös a két formában, hogy a munkavállalók csupán közvetett módon szereznek részesedést – vagyis ők maguk nem jogosultak a tulajdonrészük alapján beleszólni a cég vezetésébe – egészen pontosan mindössze az MRP keretében megszerzett vagyonrész 5 százaléka mértékéig illeti meg szavazati jog a résztvevőket.
A KMRP legfontosabb újítása az, hogy eltérően az MRP-től, ezzel a formával nem csak a legalább hat hónapja a cég alkalmazásában álló munkavállalók számára adható a javadalmazás. Az időbeli korlát megszüntetésén túl van még egy új elem: a munkavállalókon kívül a társaság felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjai számára egyaránt nyitva áll ez a lehetőség. Az is újdonság, hogy amíg az MRP-t csak részvénytársaságnál lehet alkalmazni, a KMRP-t kft-k is elindíthatnak. És ennél is nagyobb rugalmasságot biztosít az, hogy amíg az MRP keretében szerzett tulajdonrészt nem lehet eladni, a KMRP-ben levő részesedésnél fennáll ez a lehetőség. Pénzre váltani pedig az előbbit csak 24 hónap elteltével lehet, utóbbinál ennél rugalmasabb a szabályozás.
Fontos újdonság az is, hogy a tulajdonrész a tagok döntése alapján bizalmi vagyonkezelésbe is adható, akár vagyonkezelő alapítvány létrehozásával. KMRP-ből és vagyonkezelő alapítványból egy időben többet is létre lehet hozni egy társaságnál, ráadásul az alapítványhoz más társaság munkavállalói is csatlakozhatnak. Egy vagyonkezelő több KMRP tagi részesedéseit is kezelheti a törvény alapján.
A kedvező adózás azonban nem csak a fentebbi pontoknál jelenik meg. A KMRP szervezőbizottsága – hasonlóan a MRP-éhez – jogosult hitelt felvenni a vagyonrészek megszerzésére, akár a társaságtól magától. Ennél a típusú tőkejuttatásnál pedig sem a tulajdonosnak, sem a KMRP-nek nem kell adót fizetni, sőt, előbbinél úgynevezett elismert ráfordítás, hasonlóan az adományokhoz, vagyis azzal csökkenteni lehet a társasági adó alapját.
A KMRP-nek vannak korlátai is
A létrehozásához például legalább tíz munkavállaló kezdeményezése szükséges, a létszámot növelni pedig a létrehozás után nem lehetséges, új résztvevő csak a tagi részesedés írásos átruházásával léphet be, egy tag halálakor pedig az örökös jogosult átvenni a részesedést. (Több örökös esetén is csak egy szerezhet részvételi jogosultságot, ennek feltétele, hogy munkavállaló legyen és a többi örökös meghatalmazza őt a részvételre – természetesen nekik is fennmarad a joguk a vagyonfelosztást követően a tulajdonszerzésre.) Ha nincs örökös, akkor jogosult új résztvevő belépni a programba.
A KMRP-nek ugyanakkor legalább tíz évig meg kell tartania a megszerzett részesedést ahhoz, hogy a kedvező adószabályok érvényesek legyenek rá. A programot tehát legalább tíz évre lehet létrehozni, időtartama azonban kötött, azt szintén már az alapításkor meg kell határozni. A működés ideje alatt pedig a vagyonkezelés szabályait, formáját nem lehet módosítani. Mindez gátja lehet a program elterjedésének, legalábbis a kisvállalkozói körben, nagyobb vállalatoknál azonban már az év végén is több KMRP megalapításáról hallhattunk híreket.
