A legtöbb adóügyben nem csak az adózó járhat el, ez igaz jogi és természetes személyek esetében is.
Az adózásról szóló törvények alapesetben nem kötik a képviseletet szigorú előírásokhoz: természetes személyek képviseleténél alapvetően annyi kell, hogy nagykorú, arra egyébként alkalmas személy járjon el, a jogi személyeknél ennél valamivel szigorúbb a rendszer, ám mindkét esetben fontos, mi szükséges ahhoz, hogy valaki képviselőként járjon el.
Képviseleti lehetőségek
Ahhoz, hogy az eljárás lehetőségeit lássuk, mindenek előtt érdemes megkülönböztetni a képviseletben érintett személyeket. Az adózót képviselheti a törvényes képviselője, ez természetes személyeknél például a szülő, gyám, cégeknél pedig az ügyvezető vagy az elnök. A társas vállalkozások esetében beszélhetünk szervezeti képviselőről, ez a cégvezető. A nevükben eljáró személy pedig lehet a meghatalmazott, aki ezt a meghatalmazást kaphatja az adózótól, vagy akár annak törvényes képviselőjétől.
Milyen módon lehet képviselővé válni?
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet határozza meg azt, milyen módon válhat valaki képviselővé. Ha valaki nem természetes személy adózó nevében jár el, ahhoz önálló képviseleti jogra van szüksége – ennek birtokában nincs szüksége további engedélyre, a törvényes képviselő jogosultságát a NAV biztosítja, nem kell külön bejelenteni. A szervezeti képviselő jogosultságát már regisztrálni kell, akárcsak a meghatalmazottat. Ha együttes képviseleti joggal rendelkezik, akkor a NAV-nál köteles arról nyilatkozni, kivel és milyen módon osztozik a jogosultságon.
A képviseleti igazolása
Az eljáráshoz ezen túl szükség van arra is, hogy az adózó állandó meghatalmazást adjon. Az elektronikus ügyintézésre jogosultak körében az állandó képviseleti jogosultság az úgynevezett „EGYKE”, vagyis az egységes képviseleti adatlapon igényelhető. Ezt megteheti a meghatalmazott és a meghatalmazó is, a hitelesítésnek viszont akkor is a meghatalmazótól kell származnia, ha az EGYKE-adatlapot a meghatalmazott nyújtja be.
A ténylegesen eljáró személynek ugyanakkor azt is igazolnia kell, mely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjeként, alkalmazottjaként, tagjaként jár el, az adószám, szükség esetén nyilvántartási szám feltüntetésével. Ugyanakkor arról is nyilatkoznia kell, hogy a képviselet határozott vagy határozatlan időre szól, milyen ügyek intézésére terjed ki, csoportos képviselet esetén pedig milyen dokumentumok átvételére válna jogosulttá. A regisztráció benyújtásakor egy határidő fontos: bármilyen ügy intézésére csak akkor van lehetőség, ha azt a NAV visszaigazolta azt. A regisztráció ugyanis csak akkor érvényes, ha azt az adóhatóság jóváhagyta – ahogy erről, úgy arról is értesíti a képviseletre jelentkezőt, ha valamiért nem jogosult a képviseletre.
A meghatalmazott által intézhető ügyek megnevezésének azért van jelentősége, mivel a regisztrációt követően az adózó, a törvényes képviselője és az állandó meghatalmazott számára a jogosultság valamennyi adata lekérdezhetővé válik, az állandó meghatalmazott természetesen önállóan is jogosult eljárni.
Speciális esetek
Ahogy említettük, az ügyek többségénél – megfelelő engedélyek birtokában – bárki eljárhat, bizonyos esetekben azonban speciális szabályokat határoztak meg. Társasház nevében például csak a közgyűlés jóváhagyásának birtokában lehet eljárni, bérgarancia biztost pedig a cégbíróság jelöli ki. Egy másik eset, amikor egy jogi személy vezető tisztségviselője is jogi személy, ilyenkor egy természetes személyt kell kijelölni, hogy eljárjon a nevében.
