A köznyelvben „túlóraként” emlegetett fogalmat a Munka Törvénykönyvében a „rendkívüli munkaidő” fogalma fedi le.
A Munka Törvénykönyve szerint rendkívüli munkaidőnek számít,
- a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve
- a munkaidőkereten felüli munkavégzés, valamint
- elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
- az ügyelet időtartama.
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
Mennyit dolgozhatnak a munkavállalók?
A túlórák kiosztásánál figyelni kell arra, hogy a munkavállalók naponta legfeljebb 12 órát dolgozhatnak, hetente pedig összesen 48 órát, és ebbe a maximális munkaidőbe beleszámít a túlóra, illetve az ügyeleti, készenléti idő is. Ügyelni kell arra is, hogy ha van túlóra, akkor is ki kell adni heti 2 pihenőnapot, és a munkavégzések között minimum 8 óra pihenőidőt kell biztosítani.
Munkaidőkeretben a munkavállaló heti 40 órát dolgozhat, ha rendkívüli munka is van, akkor 48-at, készenléttel együtt pedig 72 órát.
Mennyit túlóra lehet évente?
Fő szabályként naptári évenként legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezen felül a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján még legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez utóbbi az úgynevezett „önként vállalt túlmunka”, amivel együtt tehát összesen 400 óra lehet a rendkívüli munkaidő.
Ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, akkor az alapján évi legfeljebb 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, illetve ezen felül még a munkáltató és a munkavállaló külön megállapodása alapján további legfeljebb 100 óra önként vállalt túlmunka lehet, azaz összesen szintén maximum 400 óra. Az önként vállalt túlmunkára vonatkozó megállapodást a munkavállaló a naptári év végén mondhatja fel.
Ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott idejű, illetve részmunkaidős, akkor a rendkívüli munkaidő hosszát ennek megfelelően arányosan kell érteni.
A Munka Törvénykönyve említ olyan esetet is, amikor „nem korlátozott” a rendkívüli munkaidő elrendelése – például ha a rendkívüli munkaidőt baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelik el.
Korlátok a túlóránál
Munkaszüneti napon csak akkor rendelhető el rendkívüli munkaidő, ha a munkavállalót rendes munkaidőben is foglalkoztatják munkaszüneti napon, illetve ha „nem korlátozott” a rendkívüli munkaidő.
Nem lehet rendkívüli munkaidőt elrendelni a munkavállaló várandósságától kezdve a gyermek hároméves koráig, a gyerekét egyedül nevelő munkavállalónál szintén a gyermek hároméves koráig, illetve ha egészségkárosító kockázatról van szó. A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál (amíg a gyermek 3-4 év közötti) csak a dolgozó hozzájárulásával rendelhető el rendkívüli munkaidő, kivéve ha az „nem korlátozott”. Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a fiatal (18 év alatti) munkavállalónál sem.
A túlóra díjazása
A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munkát. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre), illetve munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidős munkavégzésre 100 százalék bérpótlék jár, azonban ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, a bérpótlék mértéke csak 50 százalék.
A szabadidőt vagy a pót heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidős munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Ha egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, akkor pedig legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig. Ettől eltérően a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
(Nyitó kép: Aleksandar Nakic / Getty Images)
Sok speciális esettel találkozunk nap mint nap a túlórák elszámolását illetően, ezért március 22-én lehetőséget biztosítunk egy ingyenes online konzultáció keretében arra, hogy mindenki feltehesse saját kérdéseit szakértőnknek, Udvariné Nánási Fruzsina HR konzulensnek. Részletek és regisztráció.
