Adóigazolás: hogyan készül és miről?

Akár támogatásról, akár hitelfelvételről van szó, de számos egyéb ügyben is szükségünk lehet a NAV által kiállított igazolásokra.

Az adóhatóság adatbázisa alapján készülő igazolásoknak több fajtája van, adóigazolásnak elsősorban azt nevezzük, amelyik azt erősíti meg egy ügyben, hogy nincs fennálló adó- vagy köztartozásunk.

Típusai:

  • Az általános adóigazolás tartalmazza az esetleges el nem évült tartozásokat, a bevallás elmulasztását is, kivéve ha utóbbi esetben az emiatt kiszabott büntetést az adózó már befizette, de a végrehajtásra átadott köztartozások is szerepelnek benne.
  • A nemleges (korábbi nevén nullás) igazolás egyszerűen azt igazolja, hogy nincs valakinek tartozása (sem a NAV-nál, sem végrehajtás alatt álló köztartozás).
  • Speciális a helyzete azoknak, akik szerepelnek a köztartozásmentes adatbázisban (KOMA), hiszen az ő esetükben ez önmagában igazolja azt, hogy nincs tartozásuk – esetükben a NAV a köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást állít ki. (Ezt kötelesek elfogadni, de speciális esetekben – például külföldi eljárásoknál – szükség lehet mégis általános adóigazolás kiállítására.

A köztartozói adatbázison szereplőkön túl nincs szükségük adóigazolásra azoknak sem, akiknek ügyében a NAV jár el, de végelszámolás lezárásánál, illetve táppénz vagy nyugdíj megállapításához sem kell adóhatósági igazolás.

Jövedelemigazolás

A NAV igazolást ad a jövedelemről is, ami adóévenként tartalmazza

  • a bevallott, illetve speciális esetben adómegállapítással megállapított összevont és elkülönülten adózó (családi adókedvezménnyel nem csökkentett) jövedelmet,
  • az ez után fizetendő jövedelemadót,
  • illetve az ekhós bevételt és az utána fizetendő közterhet.

A jövedelemigazolás alapja természetesen a bevallás – vagyis ennek hiányában nem adja ki a hatóság. Katások esetében a jövedelem a megszerzett bevétel 60 százaléka, de legalább a minimálbér egy évre jutó összege.

Igazolás a belföldi adóalanyiságról

Kérhető igazolás az adózó illetőségéről, vagyis arról, hogy az adózó belföldi adóalanynak minősül – ezt magyar nyelven kívül angolul is lehet igényelni. Az igazolást ki lehet állítani külföldi hatóság nyomtatványán is, itt azonban hivatalos fordítást kell mellékelni, ha az eredeti nyomtatvány nyelve más, mint angol.

Hol és hogyan lehet adóigazolást igényelni?

Az igénylések minden esetben díjmentesek – ezt az illetékekről szóló törvény szabályozza. Az igazolásokat alapesetben bármelyik NAV-igazgatóság kiállíthatja – ha a kérvényezéshez használt IGAZOL nyomtatványon nem jelezzük, hol vennénk át, akkor az adószám szerint illetékes hatóság fogja elkészíteni -, kivéve a kiemelt adózók esetében, nekik a központi ügyfélszolgálathoz kell fordulniuk. Az átvétel módját (elektronikus, személyes vagy postai küldemény) és helyét a kérvényen fel kell tüntetni, akárcsak a jogcímet és az igazolást típusát. Itt kell jelezni azt is, hogy az adóhatóság bővített igazolást állítson ki – ezt például a Széchenyi Kártya Program esetében kérik. És a nyomtatványon kérhetjük azt is, hogy az igazolást a felhasználó (például az a hitelhez azt kérő pénzintézet) is közvetlenül megkapja – minden esetben papíron. Az igazolást alapesetben hat nap alatt állítja ki a hatóság, de ez egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Fontos, hogy bár az elektronikusan indított kérvényeknél az igazolás kérhető papíron is, ám egy esetleges hiánypótlást vagy más üzenetet a NAV csak elektronikusan küld el a beadás után.

Előfordulhat, hogy az igazolást kérő felhasználó arról is igazolást kér, hogy a nyomtatvány eredeti. Erre is van módja a felhasználónak, méghozzá a VALOS névre keresztelt nyomtatványt kell kitölteni hozzá, csatolva az eredeti igazolást, vagy határozatot, illetve annak másolatát.

 

Nyitókép: Tetiana Shyshkina /Unsplash