Az energiaárak emelkedése miatt múlt év végére, az idei év elejére a magyar lakosság és cégek életében központi helyre került az energiakérdés, amelynek vannak a munkavégzéssel kapcsolatos vonatkozásai is.
- Mi lesz a megnövekedett energiaköltségekkel távmunkában, ki fizeti azt?
- Ha nem akarunk otthon drágán fűteni, visszamehetünk az irodába dolgozni, ha távmunkára szerződtünk?
- Elküldhet-e a munkáltatónk távmunkára, hogy spóroljon az energiafelhasználásán?
- Milyen melegnek kell lennie a munkahelyen, és megtagadhatjuk-e a munkavégzést, ha hideg van?
A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti munkajogi szakértői többek között ezeket az égető energetikai kérdéseket vizsgálták.
Így rendezheti a távmunka megnövekedett energiaköltségeit a munkáltató
A munkáltató alapesetben köteles a munkavállalónak a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költségeit megtéríteni (akár a távmunkában is), amely alapvetően egy tételes elszámolást feltételez és a munkavállaló részéről bizonyítási kötelezettséget (indokoltság, szükségszerűség). A gyakorlatban azonban vitatott és kétséges, hogy a munkavállaló miként tudja igazolni, hogy a megnövekedett fűtésszámla mennyiben ered a távmunkavégzésből.
Ami biztos: az szja-törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató a havi minimálbér 10 százalékáig (idén 23 200 forint) adómentesen költségtérítést biztosítson távmunkásainak. Ha azonban a távmunkavégzés nem fedi le az egész hónapot, akkor a havi összeg arányos része adható csak adómentes támogatásként. A távmunkáról (a Munka Törvénykönyve értelmében) munkaszerződésben, vagy annak módosításában kell megállapodni. A költségtérítésről is meg kell állapodni, de nem feltétlenül a munkaszerződésben.
Arra lehet számítani, hogy pusztán pénzügyi szempontból a távmunka a magas energiaárak miatt minden bizonnyal kevésbé lesz vonzó a munkavállalók számára a téli időszakban, ha a munkavállalónak a munkáltató nem téríti meg az ezzel felmerült szükséges és indokolt költségeit. Emiatt előfordulhat, hogy egyes alkalmazottak nem akarnak majd tovább távmunkavégzés keretében dolgozni, hogy ezzel is csökkentsék a fűtésszámlájukat. Az, hogy a munkavállaló egyoldalúan válthat-e távmunkavégzésről irodaira, a távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás előírásaitól függ. Főszabályként – ha csak a felek erre vonatkozó rendelkezést nem építettek a munkaszerződésbe – külön nem lehet a távmunkavégzésre vonatkozó megállapodást felmondani.
Az is kérdés lehet, hogy a munkáltató elküldheti a munkavállalókat távmunkára, hogy energiát takarítson meg. A válasz igen, a munkáltató jogosult évente 44 napig a munkavállalóját a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, így különösen a munkavállaló otthonából foglalkoztatni. A munkáltató ebben az esetben köteles a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni. Ezt meghaladóan a munkaszerződésben meghatározott munkahelytől eltérő munkavégzéshez a feleknek külön meg kell állapodniuk. A munkáltató költségtérítési kötelezettsége viszont ebben az esetben is változatlanul fennáll.
Meleg és melegvíz a munkahelyen
A jogszabály szerint
„a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését”.
A hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet szellemi munka esetén 20-22 °C, könnyű fizikai munka esetén 18-20 °C, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 °C, nehéz fizikai munka esetén pedig 12-14 °C. Ezt a képet árnyalja most az állami intézmények nagy részére vonatkozó 18 °C-os felső limit.
A munkavállalók nem tagadhatják meg a munkavégzést, ha a munkáltató energiatakarékossági intézkedések miatt a helyiség hőmérsékletét a jogszabályban előírt minimális hőmérsékletre csökkenti és a hőmérséklet nem éri el azt a szintet, amely a munkavállalók egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállalók csak a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok szerinti hőmérsékleti értékek tartós és jelentős alulmúlása esetén tagadhatják meg a munkavégzést, amely már az egészségükre is közvetlen és jelentős veszélyt gyakorol. Ez akkor is érvényes, ha a vállalat fűtése meghibásodik. A munkáltatónak ilyenkor lehetősége van arra, hogy a munkavállalókat egyoldalúan otthonukból történő munkavégzésre utasítsa, feltéve, ha a munkakörük ezt lehetővé teszi. Ha a munkáltató általános áramkimaradás esetén – amely nem a munkáltató felelőssége – nem tud a foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni, a munkavállaló alapvetően nem lesz jogosult az időarányos bérére sem.
Amennyiben a várható napi középhőmérséklet a munkaidő felénél hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a 4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a 10 °C-ot nem éri el, akkor az adott munkahely hidegnek minősül. Ebben az esetben pedig óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kötelező beiktatni, valamint a munkavállalók részére 50 °C hőmérsékletű teát kell biztosítani.
A munkahelyi rendelet rendelkezései határozzák meg, hogy mikor kell meleg vizet biztosítani – a pihehőhelyiségekben kell hogy legyen az étkezés előtti hideg-meleg vizes kézmosás lehetőség. Ezenfelül csak a mosdóhelyiségeket és a zuhanyzókat kell meleg vízzel ellátni, „ha lehetséges”. A munkáltatónak semmiképpen sem kell engedélyeznie a főzést, azonban arra igény szerint lehetőséget kell adnia a munkavállalónak, hogy felmelegítse az ételeit és italait.
Töltési kérdések
Bár egy mobiltelefon feltöltése még a létező legmagasabb aktuális piaci áramár mellett is minimális költséggel jár, nagyobb eszközök, például elektromos járművek töltésének költségvonzata havi szinten már jelentős összeget tehet ki, emiatt célszerű megállapodni a munkavállalóval ezen járművek töltéséről. Ez a megállapodás vonatkozhat akár egy, a havi fizetésből levonható átalány energiaköltséghozzájárulásra is. Ennek célja, hogy fedezze a munkavállaló által a magánhasználatú elektromos eszközök vagy e-járművek bizonyos szint feletti használata során felmerülő költségeket.
