Fejlesztési adókedvezmény most már a legkisebb vállalkozásoknak is

Az adókedvezmények egyik speciális típusa az, amelyet bizonyos beruházások után lehet igénybe venni, csökkentve a társaságiadó-kötelezettséget. A fejlesztési adókedvezmény rendszere ettől az évtől kedvezőbbé vált a kisebb vállalkozások számára: most már nem csak a kis- és közepes vállalkozások vehetnek igénybe, hanem a mikrovállalkozások számára is elérhetővé vált. Ezt az tette lehetővé, hogy a korábbinál jóval alacsonyabb alsó korlátot határoztak meg a kedvezmény igénybevételére a kisvállalkozásoknál.

2022-től a legkisebb vállalkozások esetében legalább 50 millió forint értékben kell beruházást végrehajtani a kedvezmény igénybevételéhez, a közepeseknél ez a limit 100 millió. Korábban az alsó határ 500 millió forint volt.

A kkv-körön kívül az adókedvezmény igénybe vételéhez legalább 3 milliárd forint értékben kell beruházást eszközölni, de bizonyos meghatározott üzemeknél, ágazatoknál ennél alacsonyabb az értékhatár. Ilyen például

  • a környezetvédelmi,
  • a kutatási,
  • a filmgyártásra irányuló beruházás,
  • a munkahelyteremtésre irányuló vagy az élelmiszer-higiéniai fejlesztés.

Ezeknél 100 millió forint a limit. A speciális eseteknél különleges előírásokat is megszabtak, ezeket, ahogy a fejlesztési adókedvezmény többi szabályát a Társasági adóról szóló törvény 21.§-a határozza meg.

A támogatás mértéke

Az adókedvezmény révén a fejlesztés összegének meghatározott része az átadást követően fizetendő társasági alapból írható le, az érvényesítésre 13 adóéven át van mód vagy az üzembe helyezés évétől, vagy később, de mindenképpen az igényléstől számított első 16 adóévben – természetesen addig, amíg a keretet nem éri el a vállalkozás. Ha a rendelkezésre álló 13 év alatt nem tudja igénybe venni a teljes összeget, akkor sem lehet tovább húzni. A kedvezmény mértéke 80 százalék lehet, vagyis a tao-kötelezettségnek csak az ötödét kell megfizetni az igénybevevőknek.

A kedvezmény beruházáshoz viszonyított összege attól függ, hol van a vállalkozás székhelye, illetve hol valósult meg a beruházás. Budapesti fejlesztésekhez nem lehet igénybe venni, az ország fejlettebb részeiben, Közép- és Nyugat-Dunántúlon, 30 százalék lehet a támogatási intenzitás, a többi régióban pedig 50 százalék. Ehhez még a kisvállalkozások 20 százalékpontos, a közepesek pedig 10 százalékpontos többlettámogatásra jogosultak.

A támogatás igénybevételéhez komoly adminisztrációs kötelezettség társul.

A beruházást be kell jelenteni a Pénzügyminisztérium felé, ez azért is szükséges, mivel a támogatást az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A kedvezmény pedig csak annak teljes átadása után jár, az arra való jogosultságot pedig az adóhatóság köteles ellenőrizni. További előírás, hogy a létesítményt az adott helyen kell egy bizonyos ideig üzemeltetni – ez a kkv-k esetében három év, ennyi ideig az átlagos állományi létszám sem csökkenhet. Ez idő alatt eladni vagy más módon átadni sem lehet a támogatással megvalósult üzemet. Azt is feltételéül szabták, hogy a beruházást legalább negyedrészben saját forrásból kell finanszírozni.