A május 31-én kihirdetett 205/2023. számú kormányrendelet alapján egyelőre a veszélyhelyzet idején (a jelenleg tudásunk szerint 2023. november 26-áig) a kamatjövedelmek után (néhány kivétellel) nem csak 15 százalékos szja-t (kamatadó), hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szochó) is kell fizetni július 1-jétől, felső plafon nélkül.
Illetve pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy a kamatadó mellett szochót is levonnak a júliustól a pénzügyi szervezetek a kamatjövedelemből. A szochó (illetve a kamatadó) bevallásával, befizetésével tehát nem az ügyfélnek kell foglalkoznia. Az adó alapja a bruttó kamat – vagyis a kamatnak csak 72 százaléka marad nálunk júliustól, a többi az államhoz kerül.
Melyik kamatokat, hozamokat terhelik meg szochóval, és melyikeket nem?
A rendelet úgy fogalmaz, hogy azok után a kamatjövedelmek után kell megfizetni a szochót, amelyekre kamatadót eddig is kellett fizetni (az szja-törvény alapján). Kivétel az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem – ebből csak kamatadót vonnak le.
Emiatt van, hogy szochómentes az állampapírok hozama is, hiszen az állampapírok hozama után fő szabályként nem kell megfizetni a kamatadót sem. Vagyis az állampapírok 28 százalékos előnybe kerülnek a többi befektetés zömével szemben. (Kivéve a 2019 június elseje előtt kibocsátott állampapírokat – melyekkel már csak az úgynevezett másodlagos piacon lehet találkozni. Ezekre kamatadót kell fizetni, de szochót nem.)
Szochót kell fizetni
- a látra szóló bankbetét és a lekötött betét kamatai,
- a befektetési alapok,
- az etf-alapok (kivéve ingatlanbefektetési),
- a kötvények hozama,
- egyes életbiztosítások kamatjellegű jövedelmei,
- a tagi kölcsön kamat, és
- a nyereménybetétkönyvek tárgynyereményei után.
Van néhány speciális befektetés, amelyek részben mentesülhetnek a kamat közterhei alól. A tbsz-re (tartós befektetési számla) nem kell sem kamatadót, sem szochót fizetni továbbra sem, ha legalább 5 évig nem kértünk kifizetést róla. A rendszeres díjas életbiztosítás a 10. évtől szintén adómentes, de ha ennél hamarabb, a hatodik évtől van kifizetés, akkor a kamatadó és a szochó felét vonják le (összesen 14 százalékot). Az egyszeri díjas biztosításoknál ugyanez érvényes, csak 5 év után van adómentesség, három év utáni kifizetésnél pedig felezett adóteher.
A nyugdíjmegtakarítások jellemzően (fő szabályként) 10 év után adómentesek, ahogy eddig is, ez érvényes az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra, a nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) és a nyugdíjbiztosításra is.
Melyik kamatokra mikortól vonják le a szochót?
A látra szóló betéti kamatoknál a július elsejétől felszámított kamatok szochókötelesek. A lekötött betéteknél viszont csak azokra áll a szochófizetési kötelezettség, amelyeket július elsején, vagy utána kötött le az ügyfél. Értékpapírnál, kamatjövedelemnek számító biztosítói kifizetésnél, nyereménybetétnél szintén az a mérvadó, hogy mikor vásároltuk ezeket. Ha július elsején, vagy később, akkor a hozam után már szochót is kell fizetni, de ha még június 30 előtt vettük, akkor nem (hiába, hogy a kamat/hozamkifizetés július után esedékes). Ugyanez vonatkozik a tagi kölcsönre is – kamata csak akkor szochóköteles, ha a kölcsönt június 30 után nyújtottuk.
