Hiába fejlődik a magyar gazdaság, ha nincs elég ember, aki az újonnan létrejövő üzemekben dolgozzon – nagyon leegyszerűsítve ez jelenleg az egyik fő problémája a magyar gazdaságnak.
A megoldást pedig a cégek jó része a külföldi dolgozókban látja, ám ameddig a magyarországi bérszint jóval a nyugat-európai alatt marad, ez elsősorban a Keletről, leginkább az EU-n kívülről érkező vendégmunkásokat jelenti. A kormány tagjai nemrég arról beszéltek, hogy a magyar gazdaság munkaerőigénye félmillió fő – ezeknek egy jelentős része kerülhet ki vendégmunkásokból. Ez is indokolja azt, hogy az Országgyűlés június közepén törvényben határozta meg a vendégmunkások jogosultságait. Cikkünkben a vendégmunkások alkalmazásának új feltételeit, ennek adózási vonzatait tekintjük át.
A vendégmunkások alkalmazásának új feltételei
A 2023. évi L. törvény alapján a vendégmunkás speciális foglalkoztatási kategória, amely nem egyezik meg a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodására vonatkozó – a 2007. évi II. törvényben meghatározott – szabályokkal, pontosabban azon belül egy szűkebb kategóriát képeztek a döntéshozók, szigorúbb szabályokkal. Ezek érintik egyfelől magukat a dolgozókat. A november elsején hatályba lépő jogszabály szerint a vendégmunkások munkavállalási célból 180 napon belül 90 napot meghaladó beutazási és tartózkodási jogot kaphatnak Magyarországon. A beutazás és a 90 napot meghaladó tartózkodás feltétele, hogy a vendégmunkásnak legyen
- érvényes úti okmánya,
- megfelelő szálláshelye,
- a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttere, valamint
- megfeleljen a közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontoknak.
A vendégmunkás tartózkodási engedélye legfeljebb két évre lesz érvényes, ami legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, ugyanakkor az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a hároméves maximális időtartamon túlmenően ismét kérelmet nyújthat be, ha továbbra is eleget tesz a törvényben foglalt feltételeknek.
A szabályok nem engedik meg a vendégmunkások családegyesítését, illetve letelepedését sem.
A vendégmunkásokkal szemben elvárás, hogy biztosítottak legyenek, biztosítotti jogviszonyuk olyan foglalkoztatásból ered, amelyet szintén szabályoz a törvény. A foglalkoztató alapvetően két kategóriába tartozhat: lehet kedvezményes foglalkoztató, illetve minősített kölcsönbeadón keresztül is lehet foglalkoztatni. Az előbbi kategóriába a törvény szerint a kormánnyal stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást megvalósító vagy a Kiemelt Exportőr Partnerségi Programban résztvevő foglalkoztatók tartoznak – ezek a cégek tehát közvetlenül alkalmazhatnak vendégmunkásokat.
A minősített kölcsönbeadók fogalma szintén viszonylag új, azt 2021-ben hozta létre a kormány, míg a kategóriára vonatkozó előírásokat tartalmazó rendeletet tavaly fogadták el. A minősített kölcsönbeadói státuszt elnyerő munkaerő-kölcsönzők jogosultak arra, hogy Ukrajnán és Szerbián kívül tizenöt további harmadik országbeli (Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnam, Oroszország, Brazília, Grúzia, Kirgizisztán, Venezuela, Kolumbia) foglalkoztathassanak. Az egyelőre nem világos, hogy a vendégmunkások esetében is ugyanez lesz-e az országlista, azt majd rendeletben határozza meg a kormány.
A törvény ezen túl felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeletben határozza meg
- a vendégmunkások beutazásával, tartózkodásával és foglalkoztatásával kapcsolatos részletszabályokat,
- a Magyarországon évente foglalkoztatható vendégmunkások összlétszámát, illetve
- azokat a foglalkozásokat is, amelyekben vendégmunkás Magyarországon nem foglalkoztatható.
A vendégmunkás státusz előnye az egyszerűbb eljárás, annak alapja viszont ugyanúgy egy úgynevezett összevont (a tartózkodásról és a munkavállalásról) szóló engedély.
A vendégmunkások adózása
Adózás szempontjából a vendégmunkásokra – annak megfelelően, hogy jövedelmük 75 százalékát itt szerzik meg – az itteni foglakoztatottakra érvényes szabályok vonatkoznak. Egyes részszabályok azonban speciálisak: a munkaerőpiacra új belépők számára biztosított szochokedvezményt például nem lehet igénybe venni az ő esetükben, ahogy a külföldieknek járó szochomentesség sem jár nekik.
