Az év vége közeledtével a legtöbb nagyvállalat HR szakembere elgondolkodik azon, hogy szükség van-e a juttatási rendszer újragondolására. Az adótörvény esetleges változásai mellett a munkavállalói igényeket is figyelembe vevő béren kívüli juttatások költséghatékony megoldásai lehetnek a munkavállalói elköteleződés javításának.
Az alábbiakban bemutatjuk a legnépszerűbbnek vélt öt juttatást, és egy olyan kutatást, amiből pedig az derül ki, mire vágynak a dolgozók.
#1 Kamatmentes dolgozói lakáshitel, adómentesen
Az adómentesség feltétele, hogy a hitelt hitelintézeten vagy az Államkincstáron keresztül folyósítsák. Fontos kitétel még, hogy a dolgozói lakáshitel összege nem haladhatja meg – a folyósítást megelőző 4 évben munkáltatói lakáscélú hitelekkel együtt – a 10 millió forintot. Lakás építése és vásárlása mellett bővítésre, korszerűsítésre vagy akadálymentesítésre is használható és a más munkáltatótól vagy hitelintézettől felvett hitel törlesztésére is van lehetőség.
Amennyiben a munkáltató által biztosított hitel nem felel meg az adótörvény rendelkezéseinek, a munkavállalónak kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, mely után 33,04 százalékos adó terheli a kifizetőt.
#2 Céges autó és car-sharing, kerékpárhasználat, adómentesen
Másik nagy kedvenc a személygépkocsi-juttatás, mely a munkavállalónál adómentes akkor is, ha üzleti célra egyáltalán nem használja az autót. Ugyancsak adómentes az autópálya-díj és az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek is, mint például üzemanyag díja.
A car-sharing rendszer költségeinek finanszírozása ugyancsak adómentes juttatásnak számít. Bár kevésbé ismert, de ugyancsak adómentesen támogatható a kerékpár (hagyományos vagy elektromos) használata is.
#3 Távmunka finanszírozása, adómentesen
A pandémia idején elterjedt távmunka gyorsan népszerű lett a munkavállalók körében, és ma már komoly munkaerő-vonzó és megtartó hatása is van. Fontos tudni, hogy a minimálbér 10 százalékáig (2022-ben havi 20 ezer forint, 2023-ban 23,2 ezer forint) adható adómentesen a költségtérítés a munkavállalónál felmerült többletköltségek (például rezsiköltségek, internethasználat díja) finanszírozására, anélkül, hogy a munkavállalónak bármilyen számlával el kellene számolnia.
#4 SZÉP-kártya kedvezményes adózással
Továbbra is népszerű juttatási forma a SZÉP-kártya, mely az egyik legalacsonyabb adóteherrel (28%) és most már – a zsebek megszűnésével – rugalmas felhasználással is jár. Bár még nem ismertek a részletszabályok, de a zsebek közötti átjárhatóság az idei év végéig is már biztosított. Fontos, hogy ne legyen a kártyán 1 évnél tovább alvó összeg, mivel ezekre extra 15 százalékos díjat kell kiszabniuk a szolgáltatóknak. Illetve a 2022. október 15-ig átutalt SZÉP-kártya egyenleg 2023. május 31-ig használható fel az extra 15 százalékos díj felszámítása nélkül.
#5 Céges bulik és céges ajándékok, egyes meghatározott juttatásként
Az ünnepek közeledtével több munkáltató szervez valamilyen eseményt a munkavállalók részére, esetleg ad át kisebb ajándékcsomagot. Bizonyos feltételek teljesülése esetén az ezzel kapcsolatban felmerült költségek után a kifizető összes adóterhe 33,04%.
A dolgozók szerint ilyen az ideális juttatás
Az infláció miatt a munkabéren felüli juttatásoknál is a mindennapi megélhetés került a hazai munkavállalók érdeklődésének középpontjába – derül ki az Edenred novemberben készített kutatásából. A megkérdezettek 35 százaléka részesült idén valamilyen béren kívüli juttatásban, de ezen belül a szellemi munkát végzőknél jóval magasabb – közel 40 százalékos – volt ez az arány, miközben a fizikai dolgozóknál 30 százalékos.
A leggyakoribbak az évi egyszeri, illetve a havonta adott juttatások voltak. Ezek összege széles tartományban – és viszonylag egyenletesen – szóródik az évi 50 ezer forint alatti sávtól egészen az 500 ezer felettiig. A szellemi munkát végzőknél magasabb a juttatások átlagos összege, náluk 58 százalék az évi 200 ezer forintnál többet kapók aránya, míg a fizikai dolgozóknál 66 százalék azok aránya, akiknél 200 ezer forint alatt marad az éves nettó összeg.
A kutatás egyértelműen rávilágított arra is, hogy a munkavállalók számára – az összegen felül – a gyakorlati haszon is kiemelten fontos: egy ötpontos skálán a válaszadók 75 százaléka adott maximális pontszámot a lehető legmagasabb nettó összegre, viszont 72 százalékuknál az is kiemelten lényeges szempont, hogy olyan juttatást kapjon, amelyre igazán szüksége van, és a széles körű elköltési lehetőség is biztosított. A válaszadók mintegy kétharmadánál a mindennapi megélhetés támogatása is maximális pontot kapott, viszont a jól-lét, a pihenés már csak a megkérdezettek 37 százalékának volt fontos. A megkérdezettek mindössze 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a juttatásaival, miközben 58 százalék csak részben mondhatta el ezt magáról.
forrás
nyitó kép: Campaign Creators / Unsplash
