Április 16-a óta igényelhetik a koronavírus-válság miatt bajba került cégek
- a dolgozók megtartása,
- csökkentett munkaidő és
- egyéni fejlesztés vállalása mellett
a 70 százalékos állami bértámogatást. A szükséges ismertetőket, nyomtatványokat és nyilatkozatok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján lehet elérni.
A kérvényt a cégkapun keresztül lehet beküldeni – ha valakinek nincs, akkor az e-papíron keresztül. A kormányhivataloknak nyolc munkanapon belül kell elbírálniuk a kérelmeket, és jogorvoslatnak helye nincs. Viszont legfeljebb még egyszer be lehet adni a kérelmet.
A támogatást akkor lehet igényelni, ha a cég igazolni tudja, hogy megrendelései, bevételei csökkentek a járvány miatt, és ha vállalja, hogy a dolgozók megtartása érdekében három hónapig csökkentett munkaidőt vezet be, majd még legalább egy hónapig megtartja a létszámot. A három hónap alatt a munkaidőcsökkentés 30 százalékára egyéni fejlesztést is kell biztosítani a dolgozóknak.
Fontos: a támogatást a munkáltatónak és a munkavállalónak együtt kell igényelnie.
A kormány csak a 30-40-50 százalékos munkaidő-kiesésre biztosítja a 70 százalékos, köztehermentes bértámogatást. A támogatás felülről korlátos, legfeljebb a nettó minimálbér duplájának (214 130 forint) megfelelő távolléti díjat lehet figyelembe venni a kiszámításánál. A távolléti díjba beleszámítanak például a pótlékok is.
A 70 százalékos segítség azt jelenti, hogy például minimálbérnek megfelelő távolléti díjnál:
- 30 százalékos munkaidő-csökkentésnél 22 484 forint
- 40 százalékos munkaidő-csökkentésnél 29 978 forint,
- 50 százalékos munkaidő-csökkentésnél 37 472 forint lehet a dolgozónak járó állami bértámogatás.
A maximális bértámogatást a minimálbér duplájának megfelelő nettó távolléti díj (214 130 forint) mellett kaphatja meg a dolgozó:
- 30 százalékos munkaidő-csökkentésnél 44 967 forintot,
- 40 százalékos munkaidő-csökkentésnél 55 956 forintot,
- 50 százalékos munkaidő-csökkentésnél 74 946 forintot.
Ha valakinek nettó 214 130 forintnál magasabb a távolléti díja, az is legfeljebb csak ennyi bértámogatást kaphat.
A munkáltatónak egyrészt a lecsökkentett munkaidőre kell finanszíroznia a bért, másrészt az egyéni fejlesztési időre. A foglalkoztatónak összességében annyi munkabért kell fizetnie, hogy az az állami bértámogatással együtt elérje a munkavállaló távolléti díját. Ezt a létszámfenntartási időszak utolsó munkanapján bérjegyzékkel igazolni is kell
Bár ezt számosan megkérdőjelezték, az ITM közleménye szerint a támogatás home office-ra is jár.
A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője, Kántor Balázs szerint a rendelet célja mindenképpen üdvözlendő, azonban a támogatás odaítélésének egyes szabályai, szabályozatlan kérdései a munkaadóknak kockázatot jelentenek:
- A támogatást az illetékes kormányhivatal ítéli meg. Ennek menete azonban némileg túlbonyolítottnak tűnik, mivel a munkavállaló és a munkaadó együttes kérelme szükséges, amit ráadásul gazdasági szempontból is indokolni kell. Ez könnyen megoldható egy néhány fős vállalatnál, de egy több száz főt foglalkoztató cégnél gondot okozhat, hogy belátható időn belül elkészüljenek a papírmunkával.
- Kérdéses, hogy a kormányhivatalok nem lesznek-e túlságosan leterhelve ahhoz, hogy a megszabott nyolc munkanapos határidőben megalapozott döntést tudjanak hozni a támogatásról.
- A kormányhivatalok döntéséhez a rendelet nem ad útmutatást, nem tudható, milyen szempontok alapján bírálják el a kérelmet.
- Ha a támogatás feltételei nem teljesülnek, a támogatást vagy egy részét a munkáltatónak vissza kell fizetnie. Vannak azonban olyan feltételei a támogatásnak, amelyek teljesülésére a munkáltatónak nem feltétlenül van ráhatása. Ilyen például a létszámtartási kötelezettség előírása a támogatás időtartamára, plusz egy hónapig. Azonban a kötelezettség betartása olyan ok miatt is lehetetlenné válhat (pl. haláleset), amelyet a rendelet nem méltányol.
- A támogatás összege felülről korlátozott, ami önmagában érthető. Azonban a rendelet jelenlegi szövegéből az következik, hogy a munkáltatónak az eredeti munkabér azon részét is ki kell fizetnie, amit a támogatás nem fedez. Ez elsősorban azokban a szektorokban hátrányos, ahol magasabb keresetűek dolgoznak, de problémát jelenthet az alacsonyabb keresetűeket foglalkoztató vállalkozásoknál is.
