A koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt sok vállalkozás veszíti el bevétele jelentős részét. Azok számára, akiknek mégsem jár adófizetési mentesség, érdemes elgondolkozni vállalkozásuk működésének szüneteltetésén.
A szüneteltetés mindenképpen átmeneti állapotot jelöl, és természetesen bármikor alkalmazható, függetlenül a mostani vészhelyzettől, ha egy vállalkozó úgy ítéli meg. A lehetőség azonban csak az egyéni vállalkozók számára elérhető, a társas vállalkozások nem élhetnek vele.
A szüneteltetés legalább egy hónapig, legfeljebb két évig tarthat.
Ha ezt követően sem rendelkezik a vállalkozó a folytatásról, akkor automatikus megszűnik az egyéni vállalkozása. Azok számára, akik 2017. január elseje előtt indították a szünetet, még öt év volt az időkorlát, tehát aki 2016-ban rendelkezett erről, az még 2021-ben is ráér visszatérni. Aki viszont most dönt így, 2022 tavaszáig kell újraindulnia. Azt, hogy partnerünk vállalkozása működik-e, vagy szünetel éppen, ellenőrizhetjük az egyéni vállalkozók nyilvántartásában.
A szüneteltetést természetesen elektronikus úton kell bejelenteni a nyilvántartást végző szervnél. Ez jelenleg a Belügyminisztérium, július elsejétől pedig a NAV lesz. A változásbejelentő űrlap itt található meg, a bejelentésért nem kell fizetni. A szüneteltetés a bejelentést követő napon kezdődik el, ettől a naptól számítva kell jelezniük azoknak a vállalkozóknak, akik tb-t is fizetnek (tehát nem katások), hogy a szünetelés ideje alatt nem kívánnak fizetni. Nem árt ügyelni, hiszen ha szünetel a vállalkozás, az azzal is jár, hogy – főállású vállalkozó – megszűnik biztosítottnak lenni, ezért a jelenleg 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni kell. Ehhez megint csak regisztrálni kel.
Ami a katásokat illeti
Mivel náluk az adófizetési kötelezettség hónapról hónapra keletkezik, az első hónap 12-ig kell a szüneteltetést jelezniük az adóhatóságnál. Ezzel azonban ők sem végeztek: az önkormányzatnál is 15 napon belül jelezni kell a szüneteltetést, ez kell ahhoz, hogy a vállalkozásnak ne keletkezzen ott is adókötelezettsége. Ha egy teljes évre szól a szüneteltetés, akkor a kamaránál sem árt jelezni azt, így mentesülhet a vállalkozás a tagdíj fizetése alól. És erre az időre a vállalkozói bankszámlát is lehet szüneteltetni – ezt természetesen a bank felé kell jelezni. Ez még mindig nem a vége: ha valakinek online pénztárgépe is van, akkor – megint csak a NAV felé – jelezni kell annak a szünetét. (Kérdés, hogy július elsejétől, amikortól az egyéni vállalkozók ügyei az adóhatósághoz kerülnek majd át, szükség lesz-e még a tb vagy a pénztárgép miatti „duplázásra”.)
A szüneteltetés azt jelenti, hogy az érintett időszakban a vállalkozó nem folytathatja a tevékenységét, nem tehet szert jövedelemre – ha alkalmazottja van, ez a megkötés rá is vonatkozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalkozásnak a szünet előtt vállalt fizetési kötelezettségeit ne kellene teljesítenie. Az alkalmazott esetében ez azt jelenti, hogy őt a leállás idejére is alapbér illeti meg – és az ezek utáni közterheket le kell róni és be is kell vallani –, hacsak nem szüntetik meg a munkaviszonyát. Erre az a magyarázat, hogy az egyéni vállalkozó a szüneteltetés idején is foglalkoztatónak számít.
Soron kívüli adóbevallás
Annak érdekében, hogy az adóhatóság felé tiszta legyen a vállalkozás, a szüneteltetés kezdetekor, 30 napon belül soron kívül kell adóbevallást benyújtani a megelőző időszakról – alapesetben, a nem katások és nem nyugdíjasok esetében az utolsó hónapról, legyen szó akár mindössze néhány napos időszakról a hónapon belül. A katások esetében ha egész évben szünetel a vállalkozás, akkor az adott évről nem kell bevallást benyújtani, ha viszont év közben dönt a szüneteltetésről, akkor a következő év februárjában a töredékévről szükséges a bevallás. Katások esetében azért éri meg a szüneteltetés, mivel ebben az esetben – szemben a megszűnéssel – az újrainduláskor folytatható a katázás, nem kell több mint egy évet várni erre.
