Mire köteles a munkáltató, és milyen pénzbeli ellátásokra számíthat a munkavállaló a baleset kapcsán? Mikor nem jár a balesettel kapcsolatos ellátás?
Előfordul, hogy valakit baleset ér a munkahelyén, vagy a munkavégzése kapcsán, esetleg munkába menet vagy jövet. Ez akkor most munkabaleset vagy üzemi baleset? Nem mindegy? Mivel jár? Nem árt, ha ezzel nemcsak a munkáltató, de a dolgozó is tisztában van. Íme a legfőbb tudnivalók.
Nem minden munkabaleset üzemi baleset, és nem minden üzemi baleset munkabaleset
Hogy mi a munkabaleset, azt a munkavédelemről szóló törvény rögzíti:
- az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül következik be,
- hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt,
- sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást, esetleg halált okozva.
Fontos még, hogy
- a munkabaleset a munkavállalót szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri
- függetlenül a helytől, időponttól, és attól, hogy a munkavállaló (a sérült) közrehatása megállapítható-e.
Ha a dolgozó a munkájával összefüggésben utazott, és baleset éri, akkor az is lehet munkabaleset. Viszont ha a dolgozó a lakásáról a munkahelyére tart éppen, vagy fordítva, az nem tekinthető munkabalesetnek, kivéve, ha a munkáltató járművével utazik.
Az üzemi baleset részben átfedésben van a munkabalesettel, részben eltér attól. Hogy a baleset üzemi, vagy nem, az társadalombiztosi kérdés, ugyanis ettől függ, hogy a sérült kap-e baleseti ellátásokat.
Az üzemi baleset a foglalkozás körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggő baleset.
Ha visszanézzük a munkabaleset fogalmát, olyan mintha ugyanazt jelentenék, pedig nem. Például a munkába menet, vagy jövet bekövetkezett baleset üzemi balesetnek számít (de munkabalesetnek nem), ez az úgynevezett úti baleset. Kivétel itt is van, ha indokolatlanul nem a legrövidebb utat választotta, vagy az utazást indokolatlanul megszakította. Viszont nem lesz üzemi baleset a munkabaleset, ha a sérült ittas volt, vagy kábítószert fogyasztott, ha engedély nélkül tevékenykedett (például maszekolt), ha munkahelyi rendbontása során sérült meg, vagy ha szándékosan okozta a sérülést. És ha a baleset nem üzemi, nem jár baleseti ellátás sem.
Ha baleset történt, azt a dolgozóknak jelezniük kell a munkáltató felé. Ha a munkáltató tb-kifizetőhely, akkor ő vizsgálja ki az esetet, ha nem, akkor a járási kormányhivatal. A vizsgálat dönti el azt is, hogy munkabalesetről vagy üzemi balesetről van-e szó.
A munkabalesetnél munkáltatói kártérítési felelősség áll fenn a dolgozó felé. Az üzemi baleset pedig baleseti ellátásokra jogosít.
Baleseti ellátások
Üzemi balesetnél (és foglalkozási megbetegedésnél is) baleseti ellátások illethetik meg a sérültet, azaz baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék.
- A baleseti egészségügyi szolgáltatás keretében a biztosított 100 százalékos támogatást kap a támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához. Vagyis ingyenes lesz a számára. A szolgáltatást az üzemei balesetről szóló határozat bemutatásával lehet igénybe venni. Ha csak később érkezik meg a határozat, visszamenőleg is lehet kérni a baleseti egészségügyi szolgáltatás érvényesítését, ekkor az orvosunknak kell szólni, hogy milyen gyógyászati dolgokat fizettünk már ki, mire ő orvosi igazolást küld a kormányhivatalhoz, és végül az OEP fogja kifizetni visszatérítést.
- Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt (vagy legkésőbb a biztosítás megszűnése utáni harmadik napon) üzemi baleset miatt válik keresőképtelenné (vagyis nem tud munkát végezni. A baleseti táppénzt maximum 1 évig folyósítják, ami maximum 1 évvel hosszabbítható meg. Összege a korábbi (adó- és járulékköteles) jövedelem 100 százalékával egyenlő. Kivétel az úti baleset, amire csak 90 százalék jár. (Összevetésül: a „rendes” táppénz 60 százalékos.) A balesetet szenvedő köteles a foglalkoztatónak benyújtani a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást. A balesetitáppénz-kérelmet is a foglalkoztatóhoz kell benyújtania. Amennyiben nem tb-kifizetőhelyről van szó, akkor a foglalkoztató köteles a kérelmet 5 napon belül továbbítani a székhelye szerinti kormányhivatalhoz.
- Baleseti járadékot az kaphat, akinek 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása lett az üzemi baleset miatt, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) nem illetik meg, valamint nem olyan öregségi nyugdíjban részesülő személy, aki a jogszabályban meghatározottak szerint rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült. Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. Összege az egészségkárosodás mértékétől függően a havi átlagkereset 8, 10, 15 vagy 30 százaléka lehet. A baleseti járadék megállapítását a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalnál lehet kérni, az erre való formanyomtatványon.
Ami még fontos, hogy ugyanazon üzemi balesetnél (vagy foglalkozási megbetegedésnél) nem lehet egyszerre baleseti táppénzt és baleseti járadékot is kapni.
