A növekvő infláció miatt a Magyar Nemzeti Bank olyat tesz hónapok óta, amire rég nem volt példa: kamatemelési ciklusba kezdett.
Ennek egyik következménye az, hogy az új hitelek, illetve a régebbi, változó kamatozású kölcsönök kamatterhe folyamatosan nő. Van azonban egy másik fontos következménye az alapkamat fokozatos emelkedésének: a jog számtalan kamatterhet ennek a mértékéhez köt, így hosszú évek után ezek is növekedni kezdtek – nem is kis mértékben, hiszen az alapkamat a 0,9 százalékos szintről novemberre már 2,1 százalékra nőtt.
A pótlékok és egyéb díjtételek kamatterhét az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. Ez alapján 2019-től – a korábbi, az alapkamat szorzatát alapul vevő gyakorlattól eltérően – a jegybanki alapkamat plusz egy bizonyos százalékpont adja meg a kamat fizetendő mértékét.
Késedelmi pótlék
Ennek mértéke minden naptári nap után
„a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.”
Tehát a kiszámítás alapjául vett alapkamat mértéke nem nő, az attól függ, mikor volt esedékes a tartozás. Ha például 2021. november 25-én, akkor egy 2022. május 25-i fizetésnél a 2,1 százalékos szint megfelelő hányadát kell figyelembe venni akkor is, ha időközben az MNB kamatot emel. A két időpont között 182 nap telik el, tehát a kamatteher alapja 2,1+5 százalék, vagyis 7,1 százalék 365-öd részének a 182-szerese, vagyis 3,45 százalék. (A törvény szerint a késedelmi pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, vagyis ebben az esetben 0,019 százalék.) A kamatemelés előtti mértéknél ugyanilyen időtartam alatt 2,91 százalékos kamat halmozódott volna fel a tartozás után, míg a törvénymódosítás előtt 2,1 százalékos alapkamattal számolva 2, a 0,9 százalékot alkalmazva pedig mindössze 0,73 százalékos lett volna a példaként hozott időtartamra a bírság.
Még többet kell fizetnie annak az adózónak, amelyet kockázatosnak minősített az adóhatóság
Esetében a késedelmi pótlék mértéke az általános szint 150 százaléka, éves szinten ez az említett – és vélhetően a jövőben tovább növekvő – 2,1 százalékos kamatszint esetében már 10,65 százalék. Az ilyen adózóknál arra sincs mód, hogy csökkenjen a pótlék kamata – más esetekben ez az esedékesség időpontjának későbbre tolásával lehetséges.
A késedelmi pótlék kamatterhének kiszámításához segítséget nyújthat a NAV kalkulátora, amely ezen az oldalon érhető el.
Önellenőrzési pótlék
A késedelmi pótléknál valamivel kedvezőbb az önellenőrzési pótlék mértéke. Ez éves szinten a jegybanki alapkamat szintjének felel meg, napi szinten ennek ugyancsak a 365-öd része, ismételt esetben pedig ennek másfélszerese.
A jegybanki alapkamat az irányadó abban az esetben, ha az adózónak nem fizetnie kell, hanem visszatérítés – például áfavisszatérítés jár, méghozzá az adóhatóság elutasítása után meghozott bírósági döntés alapján. Ilyen esetekben (beleértve az Európai Unió Bíróságának vonatkozó döntése alapján született határozatokat is) az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat véglegessé válásának napjáig a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével azonos mértékű kamatot fizet az adóhatóság.
Késedelmes kiutalás
Az adózás rendjéről szóló törvény alapján ugyanakkor az adóhatóságnak is a késedelmi pótlékkal megegyező mértékű kamatot kell fizetnie, hogy valamely kiutalást késedelmesen teljesít. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár azonban kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg harminc százalékát meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza. Nem fizetik ki az ötezer forintot el nem érő késedelmi kamatot sem.
