A távmunkavégzésről külön rendelkezik többek között a Munkatörvénykönyv, a munkavédelemről és a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Ezen törvények adott szabályaitól – a jelenlegi veszélyhelyzet alatt – 2020. november 12-i kezdettel el lehet térni, amelyre vonatkozó rendelkezéseket az alábbiakban ismertetem.
Munkavédelem (1993. évi XCIII. törvény)
A távmunkavégzés esetén előírás, hogy a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót
- a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és
- a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
Ugyanakkor a veszélyhelyzet alatt, a távmunkában történő munkavégzéskor nem kell alkalmazni az alábbi munkavédelmi szabályokat:
- A távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos állapotáról. A munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.
- A munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.
- Az Mt. alkalmazásában indokolt esetnek minősül a munkáltató vagy megbízottjának ellenőrzése, ha az arra irányul, hogy rendszeresen meggyőződjön arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
- Az ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.
- A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdek-képviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.
- Munkavédelmi hatósági ellenőrzést a felügyelet kizárólag munkanapon, 8 és 20 óra között végezheti. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal erről tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.
- Távmunkavégzés esetén munkahely az a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi.
Személyi jövedelemadó (1995. évi CXVII. törvény)
A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a távmunkavégzés keretében dolgozó munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg, amely idén havi 16 100 forint. Ha nem az egész hónapban dolgozik a munkavállaló távmunkában, akkor a fenti havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része számolható el.
Fontos, hogy a fenti költségelszámolás feltétele, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet „I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja” szerinti más költséget nem számol el.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletében a Jellemzően előforduló költségek cím 24. pontjában a c) és d) alpontokban foglalt költségek a következők:
- Internethasználat díj (ideértve különösen az egyszeri, havi forgalmi díjat),
- A munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja. Ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor a fenti kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.
Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény)
A munkavállalónak és a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az alábbi munkajogi szabályoktól – ha erre vonatkozóan külön megállapodást kötnek – eltérjenek.
- A távmunka kapcsán a Munkatörvénykönyv úgy rendelkezik, hogy távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
- A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak továbbá minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amit más munkavállalónak is biztosít.
- A munkáltató intézkedik arról, hogy a távmunkában dolgozó munkavállaló a munkáltató területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tarthasson.
- A távmunkára kötött munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában, továbbá a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót
- a napi munkaidőről,
- az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
- a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
- a munkakörbe tartozó feladatokról,
- a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
- a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
- arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint
- a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
- a munkáltató általi ellenőrzés,
- a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá
- arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.
A fentiekben leírtak jogszabályi alapja: 487/2020. (XI. 11.) kormányrendelet
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
