A jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban fogadta el a kisadózók tételes adójával (kata) kapcsolatos, jövő januártól érvényes szabályokat a parlament. Számos szigorítást tartalmaz a törvénymódosítás, így:
A jövőben csak egyetlen jogviszonyban lehet majd katázni.
Ez azt jelenti, hogy januártól már csak egyetlen jogviszonyban lehet bejelenteni katázást. A korábban bejelentett többes jogviszonyoknál pedig vagy maga az adózó jelentheti be az év végéig, hogy azok közül melyiket tartja meg, vagy ha ezt nem teszi meg, akkor az adóhatóság az elsőként bejelentett katás jogviszonyt megtartva a többit törli, és erről határozatot is küld.
Amennyiben kapcsolt vállalkozásnak (jellemzően közeli hozzátartozók vállalkozásának) számláz a katás, akkor januártól a kifizetőnek 40 százalékos adót kell lerónia az ilyen kifizetések után. Ha a kifizető külföldi vállalkozás, akkor viszont a katásnak magának kell megfizetnie a 40 százalékos adót.
Ruszin Zsolt adószakértő szerint a kapcsolt vállalkozások közötti katázás már eddig sem felelt meg a 7/2 szabályának (ezzel zárható ki a munkaviszony leplezése), szóval ezeket a jogviszonyokat már eddig is munkaviszonnyá minősíthette a NAV. Kérdés, hogy ilyenkor a NAV által esetlegesen vélelmezett munkaviszony közterhei mellett vajon még a 40 százalékos büntetőadót is meg kell-e majd fizetni.
Ha a kifizető az év elejétől összesítve több mint 3 millió forint bevételt juttat ugyanannak a kisadózó vállalkozásnak, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie. Amennyiben viszont a kifizető külföldi, akkor szintén magának a kisadózónak kell megfizetnie a 40 százalékos adót.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) a változtatással kapcsolatban két dologra hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy ilyen módon ha a katás egyetlen megrendelőnek éves szinten 10 millió forintot számlázott, csaknem hatszoros adóval sújtják az eddigihez képest, mert az évi 600 ezer forint kataadón túl még a 7 millió forint után is meg kell fizetni a 40 százalékos adót (2,8 millió forint). A 40 százalékos adót szerintük a belföldi kifizető is rá fogja terhelni a katázóra. A másik, hogy az MKOE szerint nem egyértelmű a törvény megfogalmazása, mert nem azt írja, hogy a 3 millió forint feletti bevételre kell megfizetni a 40 százalékos adót.
Megjegyzés: a változtatást a jogalkotó azzal indokolták, hogy ki akarják szorítani a munkaviszony helyetti katázást. Csakhogy ezzel a nagyobb, hosszabb munkát bevállaló szabadúszókat, például szoftverfejlesztőket, fordítókat is büntetik, akiknél életszerű lehet éves szinten egy megrendelőtől a 3 millió forint feletti bevétel, és nem munkaviszonyt leplez.
Kivétel is lesz.
Ha állami a megrendelő, az ő katás kifizetéseit nem terheli 40 százalékos adó a 3 millió forint feletti kifizetésekre. Ez vonatkozik arra az esetre, ha a kifizető
- az Egészségbiztosítási Alap, a kisadózó pedig egészségügyi szolgáltató,
- jogszabályban meghatározott díjszabás alapján fizeti a kisadózót,
- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv.
Bár szerepel az elfogadott módosításban, de tulajdonképpen nem jelent változást, hogy az egy partnertől származó évi egy millió forint feletti bevételtől továbbra is jelenteni kell az adóbevalláskor a katásnak, és a kifizetőnek is.
Nyitókép: Joseph Gruenthal / Unsplash
