Bár az otthoni munkavégzés nem újdonság, nagyobb mértékben a koronavírus-járvány kezdete óta terjedt el Magyarországon is. A home office szabályozása ennek ellenére mostanáig váratott magára, az Országgyűlés 2021 decemberében fogadott el erről átfogó jogszabályt.
A szabályozás a veszélyhelyzettel összefüggő szabályozási kérdésekről szóló salátatörvénybe került be, ez alapján pedig annak lejárta után épül be elsősorban a Munka törvénykönyvébe. Vagyis nem önálló jogszabály született, hanem a távmunkavégzésről szóló ideiglenes intézkedéseket szentesítették olyan módon, hogy az igazodjon az elmúlt időszakban megszokott – és szakértők szerint a világjárvány után sem eltűnő – home office-hoz.
Az új szabályok alapján távmunkának minősül az, ha egy munkavállaló munkáját a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől távol végzi. Az egyszerűsítés azt jelzi, hogy nem csak számítógépes munkáról lehet szó. Abban azonban nincs változás, hogy a távmunkavégzésről a munkaszerződésben meg kell állapodni. Ha távmunkavégzésről állapodnak meg a felek, akkor a dolgozónak biztosítani kell minden olyan tájékoztatást, amelyet más munkavállalóknak.
Ugyancsak lehetővé kell tenni, hogy a távmunkában dolgozó kapcsolatot tarthasson a kollégáival, illetve hogy beléphessen a munkahelyére, ám – ha a felek arról nem egyeznek meg másképp – ott legfeljebb a munkanapok egyharmadában végezheti a munkáját. A fennmaradó kétharmad munkaidőben a munkavégzés természetesen nem csak otthon történhet, hanem bárhol.
Ennek is vannak azonban feltételei, amelyeket már a Munkavédelmi törvény módosításával határoztak meg. E szerint a munkát saját munkaeszközzel is lehet a megállapodás alapján végezni, ám a munkáltató kockázatértékelést köteles végezni, hogy meggyőződjön az eszköz biztonságosságáról – ha szükséges ehhez a munkáltatója vagy megbízottja beléphet „a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan” területére kockázatértékelés, balesetvizsgálat és a munkakörülmények ellenőrzése céljából. A törvény arra is kitér, hogy a munkavállaló nem változtathatja meg a munkavégzés helyét. Az ellenőrzés azonban csak bizonyos esetekben válhat indokolttá, de nem kötelező, elegendő írásos tájékoztatás is a biztonságos munkavégzés feltételeiről.
Ezen túl fontos az is, hogy a törvény szerint
a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
Ez komoly szabadság lehet, ám nem jelent automatikusan kötetlen munkaidőt, csak akkor, ha a felek azt is kikötik a szerződésben. A munkavégzés ellenőrizhető ráadásul, „számítástechnikai eszközön keresztül” – szól a jogszabály.
Az otthon dolgozók számára lehetőség van a rezsi elszámolására is, ez a mindenkori minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg erejéig átalányként, vagyis számla nélkül. Ez ebben az évben tehát legfeljebb havi 20 ezer forintos rezsiátalányt jelenthet – ennél magasabb összeg is elszámolható, de csak számla ellenében. Mindkettő azonban csak akkor lehetséges, ha a munkavállaló másként nem számolja el a távmunkavégzéssel kapcsolatba hozható költségeit – és semmilyen esetben sem kötelező.
Nyitókép: Jenny Ueberberg / Unsplash
