A nyári munka jó lehetőség lehet a diákoknak pénzszerzésre, és munkatapasztalat gyűjtésére is. A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát (szintén szülői engedéllyel).
A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség – ha nincs, vagy elveszett, a NAV-tól lehet igényelni (21T34-es nyomtatvány, legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthető ki és küldhető be a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is).
A diáknak ragaszkodnia kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 232 ezer forint (ez órabérben legalább bruttó 1334 forint, napi bérben minimum bruttó 10 670 forint).
Ha a diákot egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében foglalkoztatják, akkor nem kötelező a szerződést írásba foglalni. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra lehet szerződni.
A munkáltatóknak nagyon fontos betartaniuk a Munka Törvénykönyve fiatalok foglalkoztatására vonatkozó korlátozásait.
- A fiatal (18 év alatti) munkavállaló éjszakai munkát (este tíz és reggel hat között) nem végezhet, valamint részére rendkívüli munkaidő (napi 8 órán túli) nem rendelhető el.
- A 16-18 év közötti munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet, a 16 év alattié pedig nem haladhatja meg a napi 6 órát.
- Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi munkaidőket összeadva sem lehet túllépni az életkor szerinti korlátozást.
- A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. (Ilyenkor az egy-egy napra eső munkaidő eltérő lehet, de heti szinten nem lehet több, mint ha minden munkanapon 8 órát dolgozott volna a fiatal.)
- 4,5 órát meghaladó munkavégzés esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére.
- A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. (Tehát ha például a fiatal beosztása szerint este 21:00 órakor fejezi be a napi munkáját, másnap legkorábban 9:00 órakor kezdhet.)
Sok munkáltató elfelejti, de a diákmunkásnak is jár szabadság – az alapszabadság (évi 20 nap) mellett a fiatal (18 év alatti) munkavállalót évi 5 nap pótszabadság is megilleti. Ez azt jelenti, hogy nyári munkánál is jár a szabadság, időarányosan – egy hónapra például 2 munkanap, de három hónapra már 7. Ha a szabadság kivételére nincs mód, akkor a diákmunkás és a munkáltató megegyezése alapján pénzben kell megtéríteni a szabadság idejére járó bért.
A diákmunkával szerzett jövedelem alapvetően adóköteles, ténylegesen mégsem az, mert a 25 év alattiak foglalkoztatása meghatározott összegig (idén havi bruttó 499 952 forintig) szja-mentes. Vagyis nem vonják le tőlük a 15 százalékos személyi jövedelemadót csak az e feletti összegre. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot (tb-járulék, 18,5%) is von tőle a munkáltató. Ha viszont iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik a diák, akkor sem szja-t, sem járulékot nem vonnak le tőle, azaz a nettó bére meg fog egyezni a bruttóval.