A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása előnyös mind a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény, mind a rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség kapcsán. Nézzük, mit jelent ezek gyakorlati alkalmazása!
Szociális hozzájárulási adókedvezmény
A megváltozott munkaképességű személyek után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény két szempontból is különleges. Egyrészt ez az egyetlen olyan kedvezmény, amely nem csak munkaviszonyban, hanem egyéni és társas vállalkozói jogviszonyban is érvényesíthető, másrészt magas az igénybe vehető kedvezmény, hiszen az a mindenkori minimálbér kétszereséhez igazodik.
A megváltozott munkaképességűek utáni kedvezmény
- a megváltozott munkaképességű munkavállaló, és
- a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó, illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég tagja
kapcsán vehető igénybe.
Ki minősül megváltozott munkaképességűnek a szociális hozzájárulási adókedvezménynél?
Megváltozott munkaképességű az a személy,
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
- aki 2011. december 31-én – a Tny. alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
Kedvezmény mértéke:
A kedvezmény a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, amely idén bruttó 400 000 forint. Azaz maximum bruttó 400 000 forint után lehet igénybe venni a kedvezményt.
Kedvezmény igazolása:
A kifizető a kedvezményt az alábbi igazolás birtokában érvényesítheti:
- a jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy
- megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat.
A fenti dokumentumok másolása esetén figyelemmel kell lenni a következőkre:
- a fénymásolásra úgy kerüljön sor, hogy ahhoz a munkavállaló, vállalkozó előzetesen hozzájárul,
- a másolatra rá kell vezetni, hogy a fénymásolásra a megváltozott munkaképességű személy után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevétele céljából került sor.
Kedvezmény megszűnése:
Véleményem szerint a megváltozott munkaképességű személyek kedvezményének megszűnése a gyakorlatban az egyik legnehezebben érvényesíthető szabály. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a megváltozott munkaképességű személy jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt. Az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.
Hogy is néz ki ez a gyakorlatban? A kifizető vagy adott esetben a könyvelő felhívja a fenti szabályra (kötelezettségre) a megváltozott munkaképességű személy figyelmét, ugyanakkor elég valószínű, hogy ha a megváltozott munkaképességű személy jogosultsága megszűnik, akkor legkevésbé az fog eszébe jutni, hogy ezt jelezze a kifizetőnek vagy a könyvelőnek. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hogyan is kéne eljárni ebben az esetben?
Például felülvizsgálat esetén az javasolható, hogy a kedvezményt érvényesítő a felülvizsgálat következő időpontját (akár azt egy táblázatban vezetve) kísérje figyelemmel, és a felülvizsgálat megtörténtét követő egy hónapon belül érdemes rákérdezni a megváltozott munkaképességű személynél arra, hogy milyen döntés született a felülvizsgálata kapcsán.
Rehabilitációs hozzájárulás
A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
- aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
- aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, és
- a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
A munkaadók akkor is mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, ha olyan személyt alkalmaznak, aki
- köznevelési intézményben – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított – sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy
- felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak
minősült.
Megjegyzés: Legutoljára a fenti mentesülés a munkadót akkor illeti meg, ha a fenti személy a 23. életévét betölti.
Továbbá a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki – a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál
- 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
- 21–100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
- 101–250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
- 251–500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
- 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő
rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.
A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Az így megfizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, amely 2022-ben 1 800 000 forint/fő/év.
Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser
Nyitókép: Getty Images
