A szülés után több-kevesebb ideig otthon marad (alap esetben) az anya a gyermekével, de aztán eljön az az idő, amikor szeretne újra munkába állni. Amit érdemes tudni, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a várandósság, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Vagyis fő szabály szerint az anyának lehetősége van arra a munkahelyre visszamenni dolgozni, ahol a babázás előtt foglalkoztatták. De mikor teheti ezt meg?
A szülési szabadság 24 hete alatt (amikor a csedet folyósítják) nem lehet dolgozni, de a gyed alatt (amikor egyébként fizetés nélküli szabadságon van a szülő) már lehet, korlátlanul. Ahhoz, hogy vissza tudjon menni dolgozni az anya (vagy ha apa van a gyermekkel, akkor ő), ajánlott legalább egy-két hónappal korábban szólnia a munkáltatójának (vezetőjének és/vagy a HR-nek), hogy a munkáltató is fel tudjon készülni a változásra. Telefonon és/vagy emailben célszerű jelezni a visszatérési szándékot, illetve azt, hogy a szülő kéri a fizetés nélküli szabadság megszüntetését, amely kérelmet köteles elfogadni a munkáltató.
Úgy kell számolni, hogy miután a szülő kérte a fizetés nélküli szabadsága megszüntetését, a rá következő 31. nap lesz az első munkanap – elvileg akkor kell megjelenni a munkahelyen dolgozni. Ez érvényes akkor is, ha a munkáltató nem jelzett vissza, ugyanis a fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló kérelem beadása utáni 31 napon a munkáltatónak foglalkoztatási, a dolgozónak munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége van.
Azért írtuk, hogy „elvileg”, mert a gyermekkel otthon töltött idő egy részére szabadság jár az anyának (vagy ha apa van otthon a gyerekkel, akkor neki). Ezt a szabadságot a szülési szabadság 24 hete, és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után kell kiadni, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő 60 napon belül kell. Kell arról is előre egyeztetni a munkáltatóval, hogy mennyi szabadság jár, és hogy ezt mikor szeretné kivenni a szülő. Például ha közösségbe kell szoktatni a gyereket, akkor érdemes jelezni, ha rögtön a fizetés nélküli szabadság lejárta után venné ki a szabadságot a szülő. Jó eséllyel ez a munkáltatónak is jobban megfelel, mintha a szülő elkezd dolgozni, majd nem sokkal utána veszi ki az összegyűlt szabadságát.
A szabadság kiszámítása
- Először meg kell határozni, hogy pontosan hány nap is jár a 24 hét szülési szabadság (168 nap) plusz a hat hónap fizetés nélküli szabadság (ebben lehetnek 28-29-30 és 31 napos, illetve tört hónapok is) után. Majd a kapott napok számát el kell osztani 365-tel (vagy ha éppen szökőév van, akkor 366-tal).
- Aztán meg kell nézni, hogy hány nap szabadság jár a visszatérés évében a szülőnek.
Az alapszabadság 20 nap. Abban az évben, amelyikben 25 éves lesz, jár +1 nap, amikor 28 lesz + még 1 nap, amikor 31 lesz + még 1 nap, aztán kétévente +1 nap, egészen 45 éves korig, amikor eléri az évi maximális +10 nap életkor után járó szabadságot. Ehhez még hozzájön a gyermekek után járó pótszabadság, ami 16 éves kor alatt 1 gyermekre 2 nap, 2 gyermekre 4 nap, legalább 3 gyermekre 7 nap (tartósan beteg gyermekre további 2 nap), évente. Végül
- a két kapott számot össze kell szorozni, és ez kiadja, hány nap szabadság jár a babázás időszakára. (Ha tört szám jött ki, akkor 0,5-től felfelé kell kerekíteni.)
Kalkulátorokat is lehet már találni a neten a számításhoz, például itt.
Amit még érdemes figyelembe venni, hogy a visszatérés előtt a munkáltatónak intézkednie kell, mikor legyen orvosi alkalmassági vizsgálat.
A munkabér
A visszatéréskori bérnél a korábbi bért annyival kell megemelni, amennyivel az azonos munkakörben lévők bére emelkedett, amíg a szülő otthon volt a gyermekével (ha nincs ugyanolyan munkakör, akkor annyival, amennyi volt az éves béremelés időközben). A szülő bére akkor sem csökkenhet, ha csak a korábbitól eltérő munkakört tudnak neki felajánlani. A munkakörmódosításhoz kell a felek egyetértése – amennyiben a munkáltató felajánl egy új munkakört (mert mondjuk az előző megszűnt időközben, vagy a szülő nem alkalmas a korábbi munkaköre betöltésére), és az nem felel meg a szülőnek, akkor a munkaviszony megszűnik.
Ha a gyermek még nincs hároméves, akkor
- fő szabály szerint ugyanabban a munkakörben kell foglalkoztatni a gyedről (gyesről) visszatérő szülőt, mint korábban,
- a visszatérő szülő heti pihenőnapjait nem lehet egyenlőtlenül beosztani, illetve
- nem lehet őt rendkívüli, vagy éjszakai munkára beosztani.
A munkavégzés módja
Egyenlőtlen munkaidős foglalkoztatás csak akkor lehetséges, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárult. Az anyát (vagy ha az apa gondozza a gyermekeket, akkor őt) a gyermek 3 és 10 éves kora közötti időszakban éjszakai munkavégzésre csak akkor lehet beosztani, ha ehhez ő is hozzájárult. Ha a gyermek még nincs négyéves (vagy háromnál több gyermeket nevel a szülő), akkor 4 órás részmunkaidős foglalkoztatást kérhet a szülő a munkáltatótól. A gyermek 8 éves koráig a visszatérő dolgozónak biztosítani kell a távmunkát, illetve rugalmas munkavégzést, vagy a munkavégzési hely módosítását, amennyiben erre a szülő igényt tart.
A visszatérő szülő munkaviszonyát a gyermek hároméves koráig csak nagyon indokolt esetben mondhatja fel a munkáltató, például a működésével összefüggő valós okból (ilyen az is, ha nincs a szülő által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló azt visszautasítja).
A munkavállaló a gyermeke 3 éves koráig 44 munkanapnak megfelelő szülői szabadságra jogosult, amennyiben legalább egy éve fennáll a munkaviszonya. Azt viszont érdemes mérlegelni, hogy a szülői szabadságra nem a teljes távolléti díj jár (mint az alapszabadságra, illetve az életkor és a gyermekek száma alapján járó pótszabadságra), hanem annak csak 10 százaléka. A szülői szabadság alatt munkáltatói felmondással nem szüntethető meg a munkaviszony.
Nyitó kép: LinkedIn Sales Solution / Unsplash
